A szerdán megkezdett munkálatok csütörtök délelőtt folytatódnak, a Margitszigeten a Palatinus strandnál ipari búvár merül zsilipzárás céljából, 10 és 12 óra között pedig a IV. kerület Komp utcánál 2-3 árvízi kaput zárnak – olvasható a közleményben.
Az elkövetkezendő napokban további emelkedés várható, folyamatosan folynak a védelmi munkák. Az FCSM – mint a fővárosi árvízi védekezés szakmai irányítója – már megkezdte az operatív védekezést, fokozatosan meg kell kezdenie a csatornák zárását.
Szerdáig 15 zsilipet zártak le, s árvízi üzemmódra álltak át a szennyvíztisztító-telepeken és a 21 végponti átemelőtelepen. Csütörtökön a felszíni kapukat kezdték lezárni.
A közleményben kitérnek arra is, hogy a teljes védelmi vonalat és az átemelőtelepeket megerősített figyelőszolgálattal ellenőrzik. A védekezésbe bevonható munkatársak riasztási listáját naprakészen tartják: ők szükség esetén éjjel-nappal riaszthatók, és munkába állnak a legrövidebb idő alatt.
A csatornázási művek szerint a társaság felkészültségét a legutóbb, 2006-ban meggyőzően bizonyította a 860 centiméteres rekordvízmagasságot elért áradás elleni sikeres védekezés.
A csatornahálózat a legveszélyeztetettebb
Budapest önkormányzata még 1946-ban a csatornázási művekre bízta a főváros árvízvédelmét. Mint hozzátették, ennek az a magyarázata, hogy árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz visszafolyhat a csatornákba, onnan pedig a lakott területekre.
Egyrészről meg kell védeni a fővárosi csatornahálózatot a Duna vizének beáramlásától, másrészt folyamatosan biztosítani kell a szennyvíz és a csapadékvíz zavartalan elvezetését. A csatornarendszeren keresztüli elöntésektől zsilipek, a folyómederből való kilépés ellen pedig több mint 90 kilométernyi úgynevezett fővédvonal védi Budapestet.
Összeült az árvízvédelmi törzs
Az árvízvédelmi helyzetre tekintettel csütörtök reggel összeült az árvízvédelemért felelős Országos Műszaki Irányító Törzs. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közlése szerint az árvíz előre jelzett nagysága miatt a vízügyi igazgatóságok megkezdték az intenzív felkészülést a védekezési munkákra.
Első fokú árvízvédelmi készültségnél a vízügyi szakemberek fokozott figyelőszolgálatot tartanak, lezárják a zsilipeket, ellenőrzéseket végeznek, folyamatosan elemzik a hidrológiai, vízjárási helyzetet. Másodfokú készültségnél – amikor a folyó már eléri a védtöltéseket – megerősítik a figyelőszolgálatot, növelik a védekezéshez készenlétben állók létszámát. Harmadfokú készültség esetén állandó járőrözés folyik a töltéseken, beavatkozásra készenlétben vannak a védelmi osztagok, hogy elhárítsák a töltésen és a mentett oldalon előforduló jelenségek – szivárgások, csurgások, buzgárok – következményeit.