Megint dolgozatot ír az ország

Nem várható érdemi változás a szerdai kompetenciamérés eredményeiben, de reménykedhetünk, hogy a gyerekek szövegértése idén is javul valamelyest. Szükség volna rá, mert még mindig minden ötödik diák funkcionális analfabétaként kerül ki az általános iskolákból.

Szerdán tartják az úgynevezett Országos kompetenciaméréseket, amelynek keretében négy évfolyamon minden egyes magyarországi diák kötelező jelleggel ad számot a szövegértési és a matematikai alkalmazási készségeiről. Számokban kifejezve: 4261 telephelyen, közel 3000 iskola, több mint 400 ezer 4., 6., 8., és 10. évfolyamos diák írja meg a teszteket. A tudást és a képességeket összesítő felmérés évi több mint 400 millió forintba kerül – tudta meg az FN az az Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztályának vezetőjétől.

Pongrácz László elmondta, hogy a 2001-ben bevezetett teljes körű mérési rendszer már jól bejáratott, idén semmi újdonságra nem lehet számítani a lebonyolítást és a tartalmi szempontokat tekintve. Tavaly vezették be az úgynevezett tanulói mérési azonosítókat, amelyek segítségével jövőre már az egyes diákok egyéni fejlődéseit is lehet majd vizsgálni, ez azonban még a mostani mérést nem érinti.

Nem tapasztaltak kozmetikázást

A kompetenciamérésekkel kapcsolatban sokszor felmerül bírálatként, hogy vannak iskolák, pedagógusok, akik kedvezőbb színben akarják feltüntetni a diákjaik teljesítményét. Ennek oka az lehet, hogy az iskola-összevonások, iskolabezárások során esetleg a fenntartó a kompetenciamérés adatait veszi alapul. Ilyen „kozmetikázások” miatt viszont a mérés hitele csorbulhat.

Az ilyen fajta szóbeszédet Pongrácz László általában nem tartja megalapozottnak. Mint mondta, konkrét hely és eset megnevetésével eddig még sosem találkozott. Az OH minden egyes telephelyre küld egy mérési ellenőrt, aki segíti és felügyeli a szerdai vizsgálat lebonyolítását. Másrészt a főosztályvezető feltette azt a kérdést, hogy a gyerekek szeme láttára elkövetett csalás után mi történik a pedagógus hitelével? Az iskola mérési adataiból egyébiránt lehet következtetni a manipulációra, de csak elvétve találkoztak ezekkel a szakértők. Az a néhány rossz adat, ami mégis emiatt előfordulhat, az országos eredményeket statisztikailag biztosan nem befolyásolja. Elsősorban az iskolák, és főleg fenntartóik érdeke, hogy a mérés során valós adatok keletkezzenek, ezért az sem meglepő, ha a fenntartó az OH-tól függetlenül, saját eszközeivel is ellenőrzi a mérés folyamatát. Az eredményeiket manipuláló iskolák leginkább magukat csapják be – szögezte le Pongrácz.

Nagy változás a teljesítményekben nem várható

A főosztályvezető kiemelte, hogy a kompetenciamérés nem csak azt tudja kimutatni, hogy „Az iskola tanulói jobban teljesítettek B iskola tanulóinál valamely területen”. A mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Mivel Magyarországon a tanulók teljesítményét kiugró mértékben a család szociokulturális helyzete befolyásolja, így az egyes iskolák gyengébb teljesítményét is erre lehet leginkább levezetni. A mérés össze tudja hasonlítani a nagyjából hasonló diák-összetételű intézmények közötti pedagógiai teljesítményeket is.

A szövegértés eredményei (forrás: oh)

A 2008-as méréssel kapcsolatban Pongrácz László az FN-nek korábban elmondta: az eredmények azt mutatják, hogy egy kivétellel statisztikai értelemben nincs változás az adatokban. Majd’ minden értékre az jellemző, hogy az átlag 500-as érték körül ingadozik, egyik évben kicsit több, a másikban kicsit kevesebb, tehát nem látszik kibontakozni semmilyen trend. Egy mutató viszont bizakodásra adhat okot. A hatodikosok évről évre jobb teljesítményt érnek el az olvasás-szövegértés terén. 2008-ban a tanulók átlageredménye már tizenkilenc ponttal volt jobb, mint 2003-ban. Idén is abban reménykedhetünk, hogy e trend folytatódik, és jobb szövegértési eredményeket érnek el a 6.-os diákok – mondja a főosztályvezető. Más változásnak egyelőre nem sok az esélye, hiszen egy-egy területen kibontakozó javulás méréséhez több év adatait kell megvizsgálni.

A nyolcadikos matematika átlagértéke tavaly 491 volt, ma 497, ez a néhány pontos javulás statisztikai értelemben nem értelmezhető változás. A 10. évfolyamon romlást mutat a matekteljesítmény (tavalyelőtt 506, tavaly 497 pont), de évekre visszamenőleg itt sem beszélhetünk romló tendenciáról.

Az eredmények nyilvánosak

A szerdai Országos kompetenciamérés hetedszer vizsgálja a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., 8. 10. évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást, illetve a 4. évfolyamon a korosztálynak megfelelő alapkészségeket és képességeket. A feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudás elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt ellenőrzi, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során.

A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését, vagy a szöveg részeinek, vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége).

A kompetenciamérés korábbi adatai letölthetők a Közoktatási Információs Iroda honlapjáról (a mostani mérés adatai jövő tavasszal kerülnek fel oda). Az iskolai és fenntartói adatok minden iskolára vonatkozóan, mindenki számára elérhetőek. A diákok egyéni adatai csak a mérési azonosítóval tölthetők le. A szülő a méréskor megkapja az iskolától a hozzáférési adatot így jövő márciusban saját gyerekének akár a feladatokra lebontott teljesítményét is megvizsgálhatja.

Címkék: Belföld: oktatás