Önkéntes egészségpénztárak 15 éve működhetnek Magyarországon, de igazi működésüket 10 évvel ezelőtt kezdték (a nyugdíjpénztárak után 5 éves fáziskéséssel). Az elmúlt években az önkéntes egészségpénztári szektor dinamikusan fejlődött, évente 10-20%-os bővülés mellett.
Jelenleg – a családtagokat is beleszámítva – Magyarországon minden negyedik ember részesül valamelyik egészségpénztár szolgáltatásában.
Forrás: www.pszaf.hu
Mint ismert, az önkéntes egészségpénztári befizetésekre adókedvezmény vonatkozik, melynek jelenleg felső határa céges befizetés esetén havi 21 ezer forint az egyéni befizetésé pedig havi 27 ezer forint. Fontos tudni, hogy a szektor indulása óta a kedvezmények az eredeti mérték tizedére inflálódtak el.
A tagok által igénybe vehető szolgáltatásoknak két típusa létezik. Adómentesek az ún. kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatatások (pl. gyógyszer, szemüveg, magánorvos), de SZJA-kötelesek az ún. életmódjavító szolgáltatások (pl. üdülés, természetgyógyászat). A 2006. évi szigorítás óta (akkor lépett hatályba ez a jogszabály) a tagok gyakorlatilag csak az egészség helyreállítását szolgáló (kiegészítő egészségbiztosítási) szolgáltatásokat veszik igénybe.
A szektor előtt álló kihívások
1. Fókuszban a prevenció annak ellenére, hogy a jogszabály nem támogatja az önkéntes egészségpénztárak egészségmegőrző tevékenységét, mert megadóztatja az életmódjavító szolgáltatásokat. Pozitív példák: Dimenzió Egészségpénztár és Patikapénztár: ingyenes állapotfelmérő szűrés minden tagnak.
2. A szektor szereplőinek átláthatóságára vonatkozó jogszabályok megteremtése. Az egészségpénztári szektor már elérte azt a nagyságot, hogy a törvényalkotó a pénzügyi intézményekre vonatkozó szigorúsággal kezeljen egyes kérdéseket. Fontos továbbá, hogy a tagok részére is legyenek elérhetőek és átláthatóak a pénztár működését jellemző legfontosabb adatok (pl. a vagyon hozama, a tagi szolgáltatások egészségügyi adattartalmára vonatkozó védelem).
3. Szükséges a pénztári alapelvek megerősítése (pl. önkéntesség: árukapcsolás tiltása; függetlenség – a pénztár szabadon, ne intézményi érdekek nyomására kössön szerződéseket).
4. A szövetség javasolja az önkéntes pénztárak negyedik ágának, az ápolásnak a létrehozását. Az önkéntes ápolási pénztár alkalmas lenne mind a saját részre történő long term care takarékoskodásra, mind a rászoruló családtagok részére a betegség utáni rehabilitációs időszak költségeinek finanszírozására.