A román politika számára az EP-választás erőfelmérés a decemberi elnökválasztás előtt. Ennek is köszönhető, hogy a közvélemény-kutatások alapján a részvételi szándék folyamatosan csökken. A legfrissebb felmérések szerint a Szociáldemokrata Párt megelőzte a Traian Basescu köztársasági elnök által fémjelzett Demokrata Liberális Pártot (jelenleg a baloldali nagykoalíciós párt 31 százalékon, míg fő riválisa 26 százalékon áll).
A liberálisok és a nacionalisták is erősödnek
A gazdasági válság okozta nehézségek eddig leginkább a jobboldali kormányzópárt népszerűségét kezdték ki. A felmérések egyik érdekessége, hogy a válság nyertese a liberális ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt, mely megközelíti a 20 százalékot. Ennek egyik oka lehet, hogy a párt új elnökének, Crin Antonescunak a megítélése rohamosan javul, előre jelezve, hogy számolni kell vele, mind a decemberi romániai elnökválasztáson, mind pedig Románia jövőbeni belpolitikai életében.
Aggodalomra ad okot, hogy – a közvélemény-kutatások alapján – ismét tényezővé válhat az előző parlamenti választásokon a parlamentből kibukott szélsőségesen nacionalista és magyarellenes Nagy Románia Párt, melynek népszerűsége felment 7 százalékra. Mindez nem választható el attól az általános trendtől, mely szerint a szociális feszültségek elősegítik a radikálisok térnyerését.
Moldova kampánytéma
A gazdasági válság mellett a belpolitikai életet erősen megrázta a moldovai elnökválasztást követő incidens. A román sajtó, Románia vezető értelmiségei teljesen nyíltan beszélnek arról, hogy az Európa legszegényebb államaként számon tartott Moldovának Románia részévé kell válnia.
A hivatalos politika a felszínen igyekezett óvatosabban fogalmazni, figyelembe véve a NATO és az EU esetleges negatív hozzáállását bármilyen újraegyesítési törekvéshez. Mindez azonban nem gátolta Bukarestet abban, hogy titkosszolgálatain keresztül Moldovában olyan pártokat, civilszervezeteket és médiákat támogasson anyagilag, melyek a román újraegyesítéshez pozitívan állnak hozzá. Ehhez járul hozzá, hogy az EU-csatlakozás előtt moldovai állampolgárok százezrei kaptak román állampolgárságot, illetve moldovai diákok ezrei tanulnak román egyetemeken.
Basescu tehetetlen?
A moldovai választásokat követő kisinyovi incidensekkel párhuzamosan a román közvélemény „puhasággal”, határozatlansággal vádolta meg Traian Basescut. (A moldovai választásokon nyertes Kommunista Párt az önállóság híve, míg az eredményt el nem ismerő ellenzék inkább románpárti). Válaszként a köztársasági elnök ismét tömeges kettős állampolgárság megadásának a lehetőségét vetette fel. Ez azonban azonnal kiváltotta Brüsszel tiltakozását.
Azóta az elnök „tehetetlenségének” a témáját kivétel nélkül minden román politikai erő napirenden tartja, aminek köszönhetően Basescu népszerűsége vissza is esett. Magyar szempontból érdemes megemlíteni, hogy Markó Béla azon kijelentésével, mely szerint az erdélyi magyarság számára a kettős állampolgárság az EU-tagság miatt már nem téma, gyakorlatilag megakadályozta, hogy a magyarok bármilyen, Moldovával kapcsolatos politikai spekuláció részeseivé váljanak.
Ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gagauzoknak biztosított önkormányzatisággal, az orosz anyanyelvűek nyelvi jogaival és a transznisztriai konfliktus megoldására felajánlott autonómia révén Moldovában több jogot biztosítanak a kisebbségeknek, mint amennyivel az erdélyi magyarok rendelkeznek.
Létrejött a magyar egység
Azzal, hogy a Tőkés László által fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ összefogott az EP-választásokra, létrejött a magyar egység. Innentől kezdve a szereplés azon múlik, hogy mennyire lesz képes mozgósítani hagyományos bázisát az RMDSZ, mennyire lesz képes még egyszer megszólítani az RMDSZ-szel kritikus magyar szavazókat Tőkés László és mennyire fogják honorálni a magyar választók az összefogás tényét.
A közvélemény-kutatások egyelőre biztatóak, hét százalékot jósolnak a magyar listának (ilyen magasan az RMDSZ nagyon régen állt). Nem kizárt, hogy az országosan csökkenő részvételi kedv is segíthet a magyaroknak. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a legutolsó EP-választásokon tapasztalható, arányaiban jóval magasabb magyar részvétel annak is köszönhető volt, hogy az akkori „magyar-magyar” párharc, vagyis Tőkés László és a az RMDSZ külön indulása miatt a voksolásnak nagyobb tétje volt annál, mint hogy ki képviseli a magyarokat Brüsszelben.
A magyarok lehetnek a mérleg nyelve
Egy sikeres magyar szereplésnek az lehet a legfontosabb hozadéka, hogy a román belpolitikának továbbra is számolnia kell a magyarokkal. Erre utal, hogy Traian Basescu ellátogatott az RMDSZ kolozsvári kongresszusára. A román köztársasági elnök és környezete vélhetően így próbálta meg kijavítani azt a negatív megítélést, amit a magyarok körében szenvedtek el Sólyom László március 15-ei látogatásán tanúsított magatartásukkal. Nem zárható ki ugyanis, hogy perdöntő lehet, kire fognak szavazni az erdélyi magyarok az elnökválasztás második fordulójában.
Szintén a közös listát segítheti, hogy ezúttal a magyarországi pártok is egységesen deklarálják támogatásukat. Ez tükröződött az RMDSZ említett kongresszusán, ahol az összes magyar parlamenti párt jelen volt. Tőkés László kampányát segítheti majd az is, hogy május folyamán Orbán Viktor is részt vesz erdélyi rendezvényeken, illetve Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője május közepén Bukarestben találkozik Markó Bélával, ami tekinthető a Fidesz és az RMDSZ közti kapcsolatok felújításának is.
Szász Jenő lehet a vesztes
A magyar egységhez csak a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt nem csatlakozott, aki várhatóan bojkottra fog szólítani. Ezzel azonban – egy sikeres magyar szereplés esetén – a volt székelyudvarhelyi polgármester azt kockáztatja, hogy az önkormányzati és parlamenti választásokat követő kudarcai után tovább marginalizálódik az erdélyi magyarság körében.
A pozitív előjelek ellenére a jelenlegi három erdélyi magyar EP-képviselői hely helyett kettő a reális. Ez annak köszönhető, hogy a magyarországihoz hasonlóan a romániai képviselői kvóta is csökken. A három mandátum csak abban az esetben képzelhető el, ha a magyarok részvételi aránya ismét jóval meghaladja majd a románokét, a kampányban hangoztatott négy mandátumhoz ennek a különbségnek földcsuszamlásszerűnek kell lennie, így irreálisnak tűnik. Ebben a helyzetben mind Tőkés Lászlónak, mind az RMDSZ-nek kommunikációsan fel kell készülnie, hogy elmagyarázza: a két mandátum sem kudarc.