Az írásbeli érettségi lebonyolítását ma egy 2008-as oktatási miniszteri utasítás szabályozza. Elrettentésül álljon itt rögtön a Hiller István és Szűcs Erika (mint a szakképzésért felelős munkaügyi miniszter) által szignózott OKM-rendelet címe: „Az oktatási és kulturális miniszter 7/2008. (HÉ 53.) OKM utasítása a minősített adatkezelés eljárási rendjének kiadásáról az írásbeli érettségi feladatlapokkal és javítási-értékelési útmutatókkal kapcsolatban”. E szörnyű című utasítás részletesen leírja az írásbeli tesztek útját annak kidolgozásától az iskolákba (és a diákok elé) kerüléséig.
Szigorúan ellenőrzött dobozok (fotó: mti)
Minden tárgyhoz bizottság
A központi vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és az ahhoz tartozó javítási-értékelési útmutatókat az Oktatási Hivatal (OH) készítteti el az úgynevezett tételkészítő bizottságokkal. Ilyen bizottságot minden egyes vizsgatantárgyra meg kell szervezni. Tehát például annak az egyetlen diáknak a kedvéért, aki buddhista vallásból akar vizsgázni éppúgy, mint a társának, aki szlovák nyelven akar kémiából érettségizni.
A vizsgatárgyak egyre több helyről bírált túlburjánzását jól mutatja, hogy idén 191 különböző tárgyból lesz középszintű és 87 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga. 2010-re radikálisan le fogják csökkenteni ezt a vizsgaszámot, már csak azért is, mert például a középszinten nincs összesen húsz olyan tárgy, ami az érettségizők több mint egy százalékát érinti. Másképp fogalmazva: több mint 170 olyan tárgy van, amit csak néhány (sokszor csak egy) diák választ. Így valószínűleg kikerül a választható tárgyak közül például a finn, az újgörög vagy az eszperantó nyelv, az euritmia, a buddhista vallás, a csillagászat vagy a mikrobiológia. Ezzel nemcsak egyszerűbb, hanem jóval olcsóbb is lesz a ma igencsak pazarló rendszer.
Sorsolással dől el a végső változat
De kanyarodjunk vissza a tételkészítőkhöz! A bizottságok tagjainak szigorú biztonsági szabályokat kell megtartaniuk. Például bármilyen elkészült vizsgaanyag elektronikus változata csak olyan számítógépen tárolható, ami nincs hálózatra kapcsolva. Az utasítás még a számítógépről való törlést is szabályozza. Úgy kell eljárni, hogy az eredeti tartalom ne legyen visszaállítható. Természetesen mindenkinek szigorúan tilos vizsgaanyagot tartalmazó e-mailt küldeni.
Miután a szakemberek nagy titokban elkészítették a feladatlapokat és a javítási útmutatókat, az OH Érettségi és Versenyszervezési Osztálya (ÉVO) veszi át azokat a tételkészítő bizottság elnökétől. Itt az elnök nyilatkozatot tesz, hogy az összes adathordozóról megsemmisítették az adatokat. Az átadott anyagból az ÉVO munkatársa papír- és elektronikusalapú példányt készít. Ezek lesznek a tételek eredeti példányai, amelyek – újabb misztikus név!- az OH Titkos Ügykezelésébe (TÜK) kerülnek. Itt csak az ÉVO vezetője által kijelölt személyek férhetnek a tételekhez, amelyeket egyébként egy iszonyú bonyolult iktatószámrendszerrel (ügyiratszám, főszám, alszám stb.) látnak el. Minden egyes tárgyból többféle tételsornak kell elkészülnie. Hogy ezek közül melyik kerül végül a diákok asztalára, azt az OH vezetője és az oktatási tárca egy vezető beosztású képviselője jelenlétében sorsolással döntik el. A kisorsolt feladatlapokat ezután két szakértő, egymástól függetlenül – természetesen titoktartási nyilatkozat aláírása után – még egyszer ellenőrzi.
Nagyzsebes munkatársak kizárva
Ezután kerülnek el a nyomdába a feladatlapok. Ott csak leinformált, a személyes adataikat a hivatalnak leadó és titoktartási nyilatkozatot tett munkatársak tekinthetnek bele a dokumentumokba. A nyomdába nem lehet bevinni információk kijuttatására alkalmas tárgyat (táska, mobil, hang, kép vagy írott szöveg rögzítésére alkalmas eszközök). Az üzemet biztonsági őrök vigyázzák, akik jogosultak minden, a munkaterületen tartózkodót vagy onnan kilépőt akár megmotozni is. E mellett videorendszerrel rögzítik az egész munkafolyamatot. Azt is szabályozza a miniszteri utasítás, hogy a feladatlapokat az OH és a nyomda között csak biztonsági őr kíséretében lehet szállítani, minden átadást-átvételt dokumentálni kell, minden különleges eseményt, selejtezést jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A nyomdában elkészült feladatlapok ezután az OH Logisztikai Osztályára (LO) kerülnek, itt mindenkinek joga van betekinteni a tesztekbe, de természetesen csak a titoktartási nyilatkozat aláírása után. Az LO-n is csak engedéllyel tartózkodhatnak a munkatársak. Az utasítás még az ott dolgozók ruházatát is megszabja, arra kell ügyelni, hogy az „ne legyen alkalmas az adathordozók elrejtésére”. Nagy zsebbel a dolgozók tehát nem léphetnek be az LO helyiségébe, és természetesen ide sem lehet mobilt és egyéb elektronikus berendezéseket bevinni.
A fegyveres őröket is a portás felügyeli
Az is szabályozott, hogy csak csoportosan lehet dolgozni, csoportvezetők vezetésével. Nagyon érdekes jogosítványokat ír le a miniszteri utasítás a logisztikai épület portása számára. Az LO vezetője mellett ugyanis ő az, aki a munkanap végén ellenőrizi a munkatársakat, hogy van-e náluk a munkavégzéshez használt anyag vagy eszköz, s ha van, el is kobozhatja. Sőt még meglepőbb, hogy zárás után a fegyveres őrök ellenőrzése is a portás feladata.
Az iskolák adatai és a végzősök darabszáma alapján kézzel gyűjtik egybe a tételeket a logisztikai területen – az illetéktelen felnyitást megakadályozó – csomagokba és dobozokba. A kész csomagokat, dobozokat az OH illetékes regionális igazgatóságának megbízottja ellenőrzi. Ha mindent rendben talált, lezárják azokat.
Szállító cég, jegyző, igazgató
A szállítócég plombás autókkal viszi a megfelelő dobozokat a körzetközponti jegyzőknek. Azt is pontosan leírja a szabályzat, hogy a dobozokat a jegyzőknek a szállítójármű csomagterében kell átvenniük, miután megnézték a plomba sértetlenségét. Az átvétel után a jegyző és a szállító újraplombázza az autót. A jegyző egy „a titkot képező adatok tárolására vonatkozó rendelkezésnek eleget tevő” helyiségben helyezi el a feladatlapokat, ahova csak illetékesek léphetnek be. Ellenőrzik, hogy a megfelelő dobozok, a megfelelő mennyiségben érkeztek-e meg. Esetleges hiány esetén az OH pótolja a szükséges mennyiséget.
Az iskolák igazgatói – vagy azok képviselői – minimum három nappal az érettségi előtt bemennek a jegyzőhöz és tételesen ellenőrzik az átlátszó fóliás iskolai csomagokat, anélkül hogy felbontanák azokat. Végül a vizsga napján, kora reggel átveszik a feladatlapokat.
Innentől már ők gondoskodnak a dobozok útjáról az iskoláig, ahol egy bizottság előtt bontják ki azokat. Megszámolják még egyszer, hogy megvan-e a szükséges mennyiség, végül az előírt időpontban – általában reggel nyolckor – kiosztják a feladatlapokat a maturálóknak.
A bonyolult, részletesen leírt, minden pontján minőségbiztosított technológiai út eddig megakadályozta, hogy a 2005-ös botrányhoz hasonló problémák merüljenek fel. Tavaly már szinte semmilyen fennakadás nem volt a vizsgák lebonyolításában. Idén sem várható, s ez mindenki, legfőképp a végzős diákok érdeke.
Érettségi botrányok krónikája
1989: Budapesten és környékén idő előtt ismertté váltak a matematika érettségi tételek. A Művelődési Minisztérium úgy döntött, hogy nem értékelik a már megírt matematikadolgozatokat. Az érettségi bizonyítványokba az év végi matematikajegy került.
1990 : Egy napilap nyilvánosságra hozta a magyar érettségi tételeket, amelyeket aztán a művelődési tárca visszavont.
1993 : Az egyik szegedi gimnáziumban idő előtt bontották fel a francia és a spanyol nyelvi tételeket. Az eset miatt a minisztérium új feladatokat adott ki.
1994 : Kiskunfélegyházán egy szakközépiskolában az érettségi harmadik napján fedezték fel, hogy egyes borítékokon más címek szerepeltek, mint amit a vizsgaszabályzat előírt. A hiba nem okozott változást az érettségi tartalmában, az időleges bizonytalanság “csupán” a diákok idegeit viselte meg.
1995 : Kaposvárott a közös érettségi-felvételi vizsgán a diákok nem a megfelelő matematikadolgozatot írták meg. A vizsgálat kiderítette, hogy az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodában (OFFI) a tételek postázásakor a Somogy megyei borítékba véletlenül nem az aznapi, hanem a másnapi tételeket tették. A dolgozatok eredményét aki akarta elfogadta, aki nem fogadta el, az újat írhatott. Az OFFI vezetőjét leváltották.
1996 : Értelemzavaró hiba került a központilag összeállított közös matematika, illetve biológia érettségi-felvételi vizsgák tételsorába. A hiba a vizsgák megkezdésekor nyilvánvalóvá vált, a központi szervezésért felelős OFFI valamennyi vizsgahelyet azonnal értesítette, és kérte intézkedésüket. A vizsgák rendben lezajlottak.
1997 : A mányi Leonardo Gimnázium és Szakmunkásképző Iskola érettségiző diákjai nem a kijelölt helyszínen, hanem a budajenői 3. számú általános iskolában dolgozták ki tételeiket, ezért vizsgájukat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium érvénytelennek nyilvánította. A mányi Leonardo Gimnázium működési engedélyét sorozatos szabálytalanságok és jogszerűtlen működés miatt ugyanis a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal az év májusában visszavonta, engedély hiányában viszont az iskola nem működhetett és nem szervezhetett volna érettségit. A vétlen diákok számára biztosították a vizsga megismétlésének lehetőségét.
1998 : A Rádió 1 kereskedelmi adó nem sokkal a matematika érettségi tételek kihirdetése után beolvasta a megoldásokat. Az Oktatási Minisztérium az ORTT-hez fordult az ügy miatt, ám annak elnöke közölte, hogy a testületnek nincs szankcionálási joga. 1999-ben a rádióadó és Pokorni Zoltán oktatási miniszter megállapodott, hogy a Rádió 1 csak az egyes vizsgák befejezése után sugározza a tételek megoldását.
2000: Az 1999. évi olasz érettségivel azonos nyelvtani tesztet kellett kitölteniük a maturálóknak az írásbeli vizsgán. Az Oktatási Minisztérium vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. Az oktatási miniszter döntése értelmében nem kellett a dolgozatokat újraírni.
2002: Radnóti Miklós VII. Eclogája is szerepelt a magyar tételek között, ám az az ország legtöbb középiskolájában használt irodalmi szöveggyűjteményben nem volt benne, ezért az intézményeknek meg kellett sérteniük az érettségi szabályzatot, fénymásolniuk kellett, illetve olyan kötetet kellett adniuk a diákoknak, amelyben ott volt a vers. Ez időveszteséget jelentett. Három szakközépiskolában pedig két nappal korábban bontották fel a későbbi időpontra szóló német tételeket.
2003: A kijelölt időpontnál egy héttel korábban, május 16-án íratták meg német és francia nyelvből a szakközépiskolai érettségi írásbeli vizsgát a miskolci Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Iskolában, ezért azoknak a diákoknak, akik május 22-én, illetve 23-án vizsgáztak, póttételeket küldtek. A tételcsere 376 iskola 9000 diákját érintette.
2005: Az új kétszintű érettségi első éve rögtön hatalmas botrányt kavart, azzal, hogy az internetre felkerült a magyar, a történelem és a matematika érettségi feladatok is. Történelem tárgyból új feladatok kerültek összeállításra, a matek érettségit pedig újraírták a diákok.