Jelentősen szigorítaná a harmadjára visszaeső, erőszakos bűncselekményt elkövetők büntetését a Fidesz az amerikai mintán alapuló, úgynevezett „három csapás törvénnyel”. Ennek lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja. Ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni a bírónak – jelentette be Répássy Róbert jogi kabinetvezető és Lázár János, a rendészeti bizottság fideszes elnöke.
Részlet Ranódy László Lúdas Matyi filmjéből (1949)
Nincs visszatartó ereje
Nehéz összehasonlítani az amerikai társadalmat az európaival, de ha a három csapás törvénynek mérhetően pozitív hatásai lennének az európai gyakorlatban, biztosan több országban is alkalmaznák. Ma azonban egyetlen uniós ország jogrendje sem ismeri – mondta el a FigyelőNetnek Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztályának osztályvezető helyettese. Hazánkban az erőszakos bűncselekmények 10 százalékát követik el visszaeső bűnözők, a többszörösen visszaesők aránya még ennél is alacsonyabb. A javaslat tehát a bűnelkövetők igen kis részét érintené.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a szigorú reakciók nem gyakorolnak komoly visszatartó erőt, és kutatások eredményei igazolják, hogy az érzelmi bűncselekményeket nem lehet a büntetési tétel növelésével megelőzni. A viták Marian Cozma tragikus halála óta lángoltak fel, a pártok most elsősorban politikai oldalról közelítenek a probléma felé. Üzenni kívánnak a társadalomnak, igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy képesek gyorsan „rendet tenni” – a megfelelő eszközt azonban nem ilyen egyszerű megtalálni.
Magyarország így is szigorú
Az USA több tagállamában például érvényben van a halálbüntetés, aminek ha abszolút visszatartó ereje lenne, már megszűntek volna az ilyen ítéletekkel szankcionált bűncselekmények – érvel Nagy László Tibor. A jelenlegi joggyakorlat egyébként figyelembe veszi, és súlyosbító körülményként értékeli, ha a bűnöző másodszor, harmadszor követi el ugyanazt a típusú cselekményt. Súlyos esetekben, mint például emberölés a különös visszaesőkre – vagyis az ugyanolyan, vagy hasonló cselekményt ismételten elkövetőkre – akár tényleges életfogytiglant is kiszabhatnak.
Hogy a visszaesés ténye mennyivel növeli a büntetési tételt, azt a bíróság mindig egyénileg mérlegeli. A magyar szankciórendszer egyébként az egyik legszigorúbb Európában. Hazánkon kívül nagyon kevés európai államban létezik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, és a „hosszú tartamú ítélet” fogalma nálunk 15, míg az uniós államokban 5 év, vagy annál hosszabb időt jelent – figyelmeztet a szakértő.
A választóknak üzentek
Politikai üzenet áll a Fidesz törvényjavaslata mögött Lakner Zoltán politológus szerint is. Az erőszakos bűncselekmények az utóbbi időben a média, és ezáltal a társadalom érdeklődésének középpontjába kerültek, és a romakérdés is a bűncselekmények közt tálalva került most felszínre. Erre a politikának reagálnia kell – fogalmaz lapunknak a Vision Consulting vezető elemzője. Semmi különös nincs abban, hogy ilyen helyzetben egyszerű, rendpárti válaszok születnek nemcsak Magyarországon, hanem hasonló esetben bárhol a világban – teszi hozzá.
Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője szerint az amerikai modell változtatás nélküli átvételét biztos nem fogják támogatni. A Fidesz jelenlegi javaslatának szövegét nem ismeri, de meg fogják vitatni – tette hozzá.
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert úgy vélte, hogy az erőszakos cselekmények elkövetőit, ha visszaesőkről van szó, a jelenleginél súlyosabban kellene büntetni. Mint fogalmazott, nem biztos abban, hogy “úgy kell-e, mint Amerikában”, ám “hogy itt van teendő és ennek az iránya az értelmes, hathatós szigorítás, abban egyetértünk”.