A hivatalos rendőrségi és bírósági statisztikák szerint a fiatalkorú bűnelkövetők száma az utóbbi években nagyjából húsz százalékkal megnőtt. 1999-től 2003-ig évente nagyjából tíz-tizenegyezer ismert eset volt, 2004-ben és 2005-ben már több mint 12 ezer, és azóta – kutatás híján csak sejthető – ez a szám valószínűleg tovább nőtt. (1997 előtt egyébként 13-14 ezer fiatalkorú bűnelkövetőt regisztráltak.) A szakemberek többször felhívták a figyelmet arra, hogy ezek a számok csak a kiderült eseteket mutatják. A médiában rendre feltűnő tanár- és diákverések, zsarolások, lopások miatt ugyanakkor szintén úgy érezhetjük, hogy egyre erőszakosabbak a diákok. Biztosat ez idáig nem lehetett tudni, ezért is hiánypótló az a nemzetközi felmérés, amelyet az Országos Kriminológiai Intézetben ismertettek kedden a szakértők.
A nemzetközi összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a magyar gyermekek a deviancia középmezőnyében helyezkednek el. Arányaiban többen követnek el zseblopást, viszont kevesebben bolti lopást a nyugat-európai országokkal összehasonlítva. Az alkoholfogyasztás a magyar diákok között is a leggyakoribb deviancia, azonban kevésbé gyakori, mint a nyugat-európai fiatalok körében.
Leginkább a vandalizmus jellemző
A 30 országra kiterjedő kutatás magyar vonatkozásait tárgyaló Látens fiatalkori devianciák című kötet a 7–9. osztályosok – statisztikákba nem kerülő – devianciáit vizsgálta. A kutatás vezetője összegzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalkori erőszak nem új keletű dolog, a mai fiatalok e tekintetben nem különböznek a 30–40 évvel ezelőtti kortársaiktól. Kerezsi Klára ugyanakkor hozzátette, hogy csak az iskolába járókat tudták vizsgálni, az igazi problémát jelentő iskolakerülő 13-15 évesekről továbbra sincsenek adataik.
Az élet normális velejárójának tekintik az erőszakot
Az erőszakos bűnözés kutatásával foglalkozó Győry Csaba kiemelte, hogy az igazán súlyos bűncselekmények aránya – évi egy-két ilyen eset van – nem nőtt az utóbbi években. Feltűnően magas volt viszont a szándékos rongálás, a vandalizmus, a megkérdezettek több mint 14 százaléka követett el már ilyet. Hasonlóan magas, több mint tízszázalékos a fegyvert (bot, kés, lánc) magukkal hordók aránya. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik diák vitt már magával az iskolába, szórakozóhelyre ilyen fegyvert. A válaszolók közel ötöde vett már részt csoportos verekedésben, de súlyosabb sérüléssel járó testi sértést „csak” százból egy gyerek vallott be.
A büntethetőségi kor leszállítása nem megoldás
Valamennyi cselekménynél a „belépési kor” egyre lejjebb tolódik, nagyjából 12 évesen követik el a diákok az első ilyen típusú normaszegést. Bár a fiúk még mindig megelőzik e téren a lányokat, de ez utóbbiak egyre inkább „beérik” őket, különösen a vandalizmusban. Mindebből azonban nem következik, hogy azoknak van igazuk, akik leszállítanák a büntetőjogi felelősség jelenleg 14 éves korhatárát.
Győry Csaba – egyébként a pedagógusok, pszichológusok véleményét megerősítve – kijelentette, hogy nem ez a járható út. Inkább a bűnmegelőzési programokat kell szerinte átszabni: egyrészt a fiatalabb korosztályokra is koncentrálni kell, másrészt sokkal nagyobb szerepet kell szánni azoknak a bűnmegelőzési programoknak, ahol nagyobb szerep jut a kortárs csoportnak, az iskolának.
Erőszakos általános
Győry aggasztónak nevezte, hogy az erőszak elfogadottsága a fiatalok körében meglehetősen magas, sokan az élet normális velejárójának tekintik. A fiatalok több mint egyötöde úgy látja, hogy az erőszak valamiféle szórakozás is egyben, és unalmasabb lenne az élet anélkül. Mivel megnő az erőszakot általában elfogadó kortárs csoport befolyásoló szerepe a fiatalok szocializációs folyamatában, a csoportba kerülők nagyobb eséllyel lesznek elfogadóbbak az erőszakkal szemben.
Az adatok szerint a legtöbb deviancia az általános iskolákban fordul elő. A kutatók ezt arra vezetik vissza, hogy a bukott diákok kriminalitása rendkívül magas, az összes általános iskolában előforduló erőszak 83 százalékát a túlkorosok követik el.
14 évesen próbálják ki a drogot
A fiatalok drog- és alkoholfogyasztási szokásait vizsgáló Bolyky Orsolya azt emelte ki, hogy a vizsgált szakiskolások közül minden ötödik válaszolta, már fogyasztott kábítószert, gimnáziumban és szakközépiskolában a drogot kipróbálók aránya 11-12 százalék volt. Az viszont nem jellemző, hogy a fiatalok ebben a korban rászoknának a kábítószerre és ennek érdekében követnének el más bűncselekményeket.
A vandalizmus a leggyakoribb
Az első kábítószer-fogyasztás időpontja szintén korábbra tolódott, és már 14 éves korukban kipróbálják a partidrogokat (marihuánát, speedet, ecstasyt). Jellemezően 15-16 éves korukban nyúlnak a keményebb szerekhez. A drogfogyasztók baráti társasága főleg az idősebbekből kerül ki, a nem fogyasztók inkább a saját korosztályukkal barátkoznak.
A pedagógusok semmiről nem tudnak
A felmérés szerint a sport valószínűleg erős visszatartó erőt jelent a kábítószer-fogyasztásban. A kemény drogokat használók felénél a szülők külön éltek, a nem fogyasztóknál ez az arány 20-22 százalék volt. A kutatók sokkal veszélyesebbnek tartják ugyanakkor az alkohol problémáját, hiszen a drogot a vizsgált korosztály kevesebb mint tíz százaléka, az alkoholt közel nyolcvan százaléka próbálta ki.
A felmérésből az is kiderült, hogy a problémákról a pedagógusok hét százaléka szerzett tudomást, vagyis a pedagógusok számára a legritkább esetben derülnek ki az ügyek. Általában a szülő, a szomszéd, a rendőrség szerez róla tudomást. Azokban az esetekben, amelyekre fény derül, általában nem kapnak büntetést a gyermekek.