Ezt a kérést Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter utasítására intézték az önkormányzati tárcához – tették hozzá.
A kormány az Alkotmányban és az Európai Uniót létrehozó nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeknek megfelelően következetesen vallja, hogy az elvégzett munkáért munkabér jár, aki pedig más méltányolható okból nem képes dolgozni, vagy a fizetése nem fedezi az ő, illetve családja megélhetését, annak az állam szociális támogatást biztosít – olvasható az SZMM kommünikéjében.
Segély helyett munka
A minisztérium emlékeztet arra, hogy a kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy segély helyett munkához kell juttatni a munkanélkülieket, és továbbra sem ért egyet a segélyért munkát elvvel.
“Az a komplex problémakör – amelyet Monok és más települések, településszövetségek sajátosan próbálnak kezelni – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői számára is ismeretes, a megoldásról évek óta vita folyik szakmai berkekben” – idézi fel a közlemény.
Diszkriminatív és alkotmányellenes
Törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki önkormányzat azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik – közölte Kállai Ernő kisebbségi ombudsman keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
A kisebbségi ombudsman mintegy 30 oldalas jelentése megállapítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata rendeleteiben nem csak tudatosan sért törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is.
Az ombudsman közölte: fontosnak tartja, hogy a segélyezési körből és a közmunkából kitörve tartós foglalkoztatásban részesüljenek a hátrányos helyzetű emberek, de csak jogszerű, hatásvizsgálatokkal alátámasztott kezdeményezéseket tud támogatni, illetve tart elfogadhatónak.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzat rendeleteinek visszavonását kéri, s kezdeményezi, hogy a jegyzők maradéktalanul érvényesítsék a hatályos törvényi rendelkezéseket, valamint az alkotmányi visszásságokkal kapcsolatban felkérte az önkormányzati minisztert, hogy a jogköréből eljárva hívja fel a közigazgatási hivatalok figyelmét a hasonló döntések soron kívül megszüntetésére.
Mint mondta, a szociális és munkaügyi minisztert arra kéri, hogy a segélyezéssel és közfoglalkoztatással kapcsolatos eddigi intézkedéseket monitorozza, a kancelláriaminisztert pedig a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére egy átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására kérte.
A diszkrimináció veszélye miatt az igazságügyi minisztertől az ombudsman továbbá azt kéri, hogy a segélyezésből törvényellenesen kiszorultak részére az antidiszkriminációs hálózaton keresztül biztosítsanak ingyenes jogi képviseletet, illetve készítse elő az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítását, amelyben a közvetett diszkrimináció fogalma megfelel az uniós irányelvnek.
Sok a segélyezést kijátszó
Daróczi Dávid kormányszóvivő a kisebbségi ombudsman jelentésével kapcsolatban újságíróknak nyilatkozva közölte, Magyarországon viszonylag sokan vannak olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szociális segélyezés rendszerét, és arra rendezkednek be, hogy a segélyekből éljenek, ahelyett, hogy munkát próbálnának találni a “legális munka világában”.
Ez egy valós társadalmi probléma, de ezt nem törvénytelen eszközökkel kell megoldani – hangoztatta.
A kormányszóvivő közölte, a kabinet azon dolgozik, és az egyeztetések is arról szólnak, melyek azok az eszközök, amelyekkel arra lehet ösztönözni ezeket az embereket, hogy a legális munka világában helyezkedjenek el, és ne szociális segélyből tartsák el magukat.