Fiatalokat csábítana Pálinkás

Mit tekint az első és legfontosabb teendőinek és mi az, amin mindenképpen változtatni akar az Akadémia működését illetően?

A legfontosabb feladat az, hogy az Akadémia munkája zökkenőmentesen folytatódjon. A bizottsági munka hatékonyabbá tétele, az akadémiai intézetek infrastruktúrájának fejlesztése szerepel az azonnali teendők listáján. A változtatásoknak egyszerre kell biztosítaniuk a stabilitást és az új programok megjelenését. Az Akadémián létrehozott tudást a nagyvállalatokkal együttműködve a globális piacon kell értékesíteni, a kutatóhálózatot kiválósági központtá kell fejleszteni, a kis- és közepes vállalatokat segítenünk kell abban, hogy magas tudástartalmú termékekben beszállítók legyenek.

Milyen arculatot szeretne kialakítani az intézmény számára?

Az Akadémia a legnagyobb közbizalmat kivívott intézménye az országnak. Ma az Akadémia a legfiatalabb korátlagú kutatóhálózat, a magyar tudósok a nemzetközi piacon működnek, ezért munkafeltételeiknek és díjazásuknak is ezen a szinten kell versenyképesnek lennie. Ezenfelül vonzó példákat, úgymond „sztárok”-at kell a magyar tudósi körből felmutatnunk.

Megválasztása óta több fórumon is hangoztatta az új akadémiai törvény elfogadásának sürgősségét. Mik a legfőbb szempontok?

Az akadémiai törvény módosításának javaslatát véleményező bizottság Keviczky László akadémikus vezetésével elvégezte munkáját – ennek alapján elkészítjük az Akadémia véleményét és eljuttatjuk a kormányhoz. Még az ősszel Országgyűlés elé kerülhet a törvénytervezet. Világosan meg kell határoznunk a köztestületi szervezet (közgyűlés, osztályok, tudományos bizottságok) szerepét a döntéshozatalban, hogy a szükséges szakmai kontrollt érdemben gyakorolja anélkül, hogy a testületi irányítás áldemokratikus megoldásait ráerőltessük a komoly innovációs gazdasági szereplőként is működő kutatóhálózatra. Az Akadémia autonómiáját, a döntéshozatal egyszerűsítését mindenképpen tartalmaznia kell a törvénynek.

Pálinkás József miniszteri kinevezése után – Gyurcsánnyal is meg tudna állapodni (Fotó: MTI)

Mennyire tartja szükségesnek, illetve megvalósíthatónak a fiatal kutatók szakmai és anyagi lehetőségeinek a növelését?

Ez az egyik legfontosabb tudománypolitikai döntés, amit meg kell hoznunk. Kezdeményezni fogom, hogy mindenképpen biztosítsuk ehhez a finanszírozást. Ez valóban csak döntés kérdése, hiszen nem igényel jelentős forrásátrendezést.

Tehát reális célkitűzés a tudományos kutatásban dolgozók mielőbbi versenyképes, európai bérezése?

Illúzió volna azt hinni, hogy azonnal radikális bérnövelést lehet elérni. Ám nem a tudomány, hanem az ország versenyképessége érdekében fordulatértékű lépéseket kell tennie a politikai elitnek a kutatás-fejlesztési források 1,8 százalékos GDP-arányának elérése érdekében, öt-hat éven belül. Erre az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak ésszerű felhasználása finanszírozást biztosít és meggyőződésem, hogy ez megkérdőjelezhetetlen sikere lenne a mindenkori kormánynak s az önkormányzatoknak egyaránt.

Szükséges-e az állam kiemelt szerepe a finanszírozás terén?

A megfelelő szabályozási környezet és a fejlesztési források prioritásainak meghatározása állami feladat. Jelenleg a K+F ráfordításokban az üzleti szereplők megközelíttették az 50 százalékos arányt, ez a fejlett országokban közel kétharmados részvállalás – igaz, ott egy sokkal erősebb gazdaság ad kutatási megbízásokat, fejleszt, költ innovációra. Az állami ráfordításokat is növelni kell, de az üzleti világ meggyőzése és ösztönzése, a multinacionális cégek fejlesztő tevékenységének ide hozatala jelenthet igazi áttörést.

Melyek azok a tudományterületek, amelyek leginkább támogatásra szorulnak?

A legnagyobb újdonság a magyar tudománypolitikában az volna, ha egyfajta “research council”, tudományos tanács komoly szakmai elemzések alapján döntene a prioritásokról. Ez szakítást jelent a “mindenhova adunk egy kicsit” szemlélettel, ami bizonyosan konfliktusokat okoz, de elkerülhetetlen. A tudományos műhelyek kapacitásainak felmérése, nemzetközi versenyképességük és gazdasági-társadalmi aktualitásuk áttekintése valamint a kutatás-fejlesztés nemzetközi tendenciáinak elemzése alapján kell mindebben elhatározásra jutnunk az Akadémia, a kormányzat és a K+F vállalkozói kör egyeztetése eredményeképp. De hogy konkrétumokat is mondjak: a meglévő hazai tudományos iskolák és a világ tudományában zajló hangsúly-áthelyeződések a molekuláris biológia, az agykutatás, az anyagtudomány, az infokommunikáció területén kínálnak perspektívákat. Fontos azonban hangsúlyozni: ez nem jelenti azt, hogy a meglévő tudományos kultúrákat elsorvasztanánk.

Jelentős probléma a jelenlegi tudományos kutatásokban a magyar szellemi tőke kivándorlása. Mit fog tenni a jelenség visszaszorítása érdekében?

Vonzó tudósi életpályakép, teljesítménybarát értékelési környezet, kutatási szabadság, működőképes infrastruktúra, professzionális kutatásmenedzselési szolgáltatások – ezeket kell egységes rendszerben biztosítani a kutatók számára.

A mai, politikával átitatott közéletet nézve jogosan merül föl a kérdés, hogy létezhet-e “jobb- és baloldali” kutatás?

Erre a kérdésre senki nem válaszolna igennel.

Ön egykori fideszes miniszterként mit gondol: mennyire képes az Akadémia független maradni a politikától? Ön például a frakciójával együtt kivonult a teremből, ha az önök által illegitimnek nevezett miniszterelnök beszélt. Most mégis kénytelen lesz tárgyalni Gyurcsány Ferenccel.

Az MTA nem független a politikától, hiszen az egyik legaktívabb résztvevője a tudománypolitikának, valamint szakmai erejét a nemzet képviselőinek rendelkezésére kell bocsátania. A pártpolitikai vitákat és törekvéseket azonban nem engedjük be az akadémiai életbe. Tevékenységem egyik korábbi szakaszában, országgyűlési képviselőként a politika koreográfiája szabályai szerint kellett működnöm, de akadémiai elnökként az ország mindenkori vezetőivel a magyar tudomány érdekei és értékei képviseletében kapcsolatot tartok.

Ennek ellenére olyan véleményeket is hallani, hogy azért esett önre a választás, mert a Fidesz legkésőbb 2010-re prognosztizált kormányra kerülésével dőlni fog a pénz az államtól. Ön hogy látja?

A kérdésben megfogalmazott feltételezés lebecsüli az Akadémia tagjait és a közgyűlés választott képviselőit. Tudománypolitikai programok és tudományos eredmények, habitusok között választottak, így okkal bízom benne, hogy akármilyen pártállású kormány is van hatalmon, a tudomány eredményeivel győzzük meg együtt a döntéshozókat a kutatás-fejlesztés támogatásának fontosságáról. Számomra tudósként, tudománypolitikusként csak egyfajta politikus létezik: akivel meg lehet és meg kell állapodni a tudomány érdekében.