Vitatkozna a szerző álláspontjával?
Küldje el véleményét szerkesztőnknek az fn@sanomabp.hu e-mailcímre. A legjobb ellenvéleményeknek helyt adunk az FN.hu-n.
A Magyar Gárda megalakulása kapcsán az MSZP két képviselője, Szabó Zoltán és Török Zsolt az egyesülési jogról szóló törvény módosítását javasolta. Ennek indoka a hivatalos kommentár szerint az volt, hogy a jelenlegi, túlságosan toleráns szabályozás lehetővé teszi a „nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta jellegű szervezetek alapítását.”
Az MSZP két képviselője által megfogalmazott törvénymódosítási javaslat egy sor alkotmányossági, a demokratikus politikai működés szempontjából szólva aggályos kérdést vet föl – állítja egy szakértő. A javaslat lényege jogi szempontból az, hogy védeni kell a demokráciát a „nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta jellegű törekvésekkel” szemben. Ám a probléma a szocialista javaslattal az, hogy logikája szerint egy olyan demokratikus elvnek nem szabad ellentmondani, melynek tartalmát nem a demokrácia néhány évszázados politikai és politikai elméleti hagyománya, hanem a hatalmon lévő pártkoalíció napi érdekei határozzák meg.
Alapjogokat korlátoznának
A gond tehát a felvetés jogpolitikai irányultságával van. Ahogy például a parlamenti kordon felállítása a gyülekezés szabadságát, a mostani javaslat az egyesülés alkotmányos szabadságát igyekszik a kormánypárti többség érdekeinek alárendelni. De példaként említhető az úgynevezett – jogilag egyébként definiálhatatlan – „gyűlöletbeszéd” szankcionálására tett kísérlet is, amely egy harmadik alapjognak, a szólás szabadságának kormánypárti szempontok szerinti korlátozását jelentette.
A Magyar Gárda tagjai – alapjogok korlátozásával tiltanák be? (Fotó: MTI)
A kormánykoalíció jogalkotási célkeresztjében tehát olyan szabadságjogok állnak, melyeknek érinthetetlensége a demokrácia létezésének egyik kritériuma. A jogrendszernek olyan sarkpontja, mellyel nem üdvös dolog napi politikai hazárdjátékot játszani, legalábbis ha az ember nem feltétlenül a demokratikus intézményrendszer felszámolására törekszik. Bármely modern jogállam egyfelől a jogrendszer stabilitásán, másfelől az alapjogok – például éppen az egyesülési jog – feltétlen kontinuitásán alapszik.
Nem az újraértelmezés törvénytelen
Ez persze nem jelenti azt, hogy bármilyen, az alapjogok korlátozására, vagy jelentésük újraértelmezésére tett kísérlet feltétlenül törvénytelen. Ám nyugati demokráciákban a politikai hatalom nem szokta korlátozni ezt, hiszen éppen attól alapjogok, hogy a politikai pártok napi érdekei diktálta szükségszerűségeken túl is érvényesülnek.
Vagyis korlátozásukkal alkalmasint a politikai rendszer egésze is alakul. Jogállamiból valami felé, amit tetszés és konszenzus szerint még mindig hívhatunk jogállaminak, jóllehet lényegét éppen az fogja alkotni, hogy az állam és a politikai hatalom esetleges érdekei maguk alá gyűrik benne a jog stabilitását.
—-A bíróság politikai döntést hozhat—-
Az MSZP mostani javaslata egy másik, gyakorlati szempontból is hibás. Az egyesülési jog gyakorlását ugyanis előzetes bírói kontrollnak akarja alávetni. Így a bíróságnak bármely egyesület bejegyzése kapcsán mérlegelési joga lehet, hogy a bejegyzésért folyamodó egyesület nem „vonja-e el a nép demokratikus jogait.” Ez a megfogalmazás azonban jogalkotói szempontból értelmezhetetlen.
Mindez más szavakkal azt jelenti, hogy a javaslatbeli bíróságnak a javaslatbeli egyesület bejegyzése idején eleve politikai szempontok szerint kellene dönteni azt illetően, hogy a bejegyzésért folyamodó egyesület részben, egészben vagy egyáltalán nem „vonja-e el a nép demokratikus jogait.” Mindezt nem utólag, az egyesület tevékenységének ismeretében, hanem előre, a bejegyzéshez benyújtott iratanyag birtokában. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a bírósági bejegyzés mint államigazgatási aktus egy külső, jogilag körül nem írható és a jogrend fogalmai szerint nem értelmezhető kontroll fennhatósága alá kerül.
A bíróságok felülírhatnák az alapjogokat?
Ez a megoldás egyfelől, elméleti szempontból nyilvánvalóan az államhatalmi ágak klasszikus szétválasztási elvét tagadja meg. Egy sajátosan jogi helyzetben – valamely egyesület bejegyzésének helyzetében – az alapjogok érvényességét felülíró potenciális döntést várnak vagy várhatnak tőle. Másfelől az alapjog érvényesülésének stabilitását, azaz a demokrácia egyik jogalkotási garanciáját vonja vissza.
Ennek viszont, bizonyos törvényhozói szándék esetén súlyos következményei is lehetek. Hiszen az ilyenfajta mérlegelési jog egyetlen tollvonással visszafelé is kiterjeszthető: vagyis a bíróságok nemcsak a bejegyzés előtt álló, hanem a már működő szervezetek esetében is feljogosíthatók arra, hogy azok „demokratikus jogokkal” kapcsolatos álláspontját vizsgálják.
Ez a jogtechnikai megoldás azonban bizonytalanná teszi a jogrend autonómiáját, a politikai, mint másik meghatározó társadalmi alrendszerrel szemben, és hosszú távon alááshatja a jogbiztonságot.
(A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem tanára)