A legkorábban a jövő héten kezdheti meg munkáját a Kenedi-bizottság, de kérdéses, milyen érdemi munkát végezhetnek szeptember 30-ig, amíg a kormány rendelete alapján jelentésüket el kell készíteniük.
A testület feladata azon állambiztonsági iratok föltárása, amelyeket a titkosszolgálatok, minisztériumok korábban nem adtak át az állambiztonsági levéltárnak. A visszatartott iratok közül korábban a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója állított össze egy jegyzéket, amelyet még az iratátadást korábban felügyelő Gálszécsy András volt titokminiszter vezette testület sem láthatott, csak egy kijelölt bíró.
Ezeknek a „szupertitkos” iratoknak a jegyzékét a (Gálszécsyék munkáját is értékelő) Kenedi-bizottság sem nézheti meg, csak a bizottság elnöke. A rendeletben kétértelmű, hogy az elnök magukat az iratokat tanulmányozhatja-e. Kérdés, hogy mit ér majd Kenedi a listával, ha a rendelet nem biztosít számára megismerési jogot. Jegyzékben, vagy jegyzéken: a rendelet szerint ugyanis a bizottság elnöke áttekinti a jegyzéket és az azon (nem pedig abban) szereplő iratok kezelésére javaslatot tesz a kormánynak – vagyis csupán fantázianeveket láthat majd.
Ezt a problémát nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A kormányrendelet kidolgozása közben magam is észleltem a betekintési joggal kapcsolatos anomáliákat, ezért abban állapodtunk meg a koalíciós pártokkal, hogy a bizottság elnöke speciális jogosítványt kap, és megismerheti a jegyzékben szereplő iratokat. Végül nem ez történt – nyilatkozta a lapnak Kenedi János.
Nyugtalankodás és oktalan hisztériakeltés nélkül meg lehet várni a rendelet októberi pontosítását és meghosszabbítását. „Ha az új rendeletben is benne marad a hiba, azt szándékosnak kell már tekinteni, s el kell gondolkodni a szükséges konzekvenciákon.” Kenedi egyúttal hangsúlyozta: jóhiszeműen, véletlenként kezeli a kormányrendelet „megváltozását”.