Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője, Juhász Attila, a Political Capital szakértője és Kiszelly Zoltán politológus egyetértett abban, hogy többfajta nyomás nehezedik Gyurcsány Ferencre. Egyrészt állandónak mondható a feszültség a pártelnök és az MSZP között, másrészt súrlódások vannak a koalíciós pártok között, amit kormányfőként kezelnie kell – mondták a szakértők.
Kiszelly Zoltán szerint továbbra is kérdés, hogy a frakciónak van-e pártja, vagy a pártnak frakciója, a helyi képviselők ugyanis úgy érzik, nincs beleszólásuk a fontos ügyekbe, ráadásul a megszorítások és a belső érdekkijárás rendszerének megváltozása miatt nem tudnak “ajándékokat” vinni szavazóiknak. A politológus elmondta: az is feszültségeket kelt, hogy Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapokban erős hatalomkoncentrációt hajtott végre.
Megoldás a megállapodás?
Szomszéd Orsolya úgy látja: a kormányfő-pártelnök helyzete a tavaszi elbizonytalanodás idején gyengült meg, amikor az MSZP a reformok lassítását szerette volna elérni, az SZDSZ viszont éppen gyorsítani akart. Az elemző szerint a szocialista párton belüli problémákra és a koalíciós feszültségre hozott valamilyen szinten megoldást a koalíciós megállapodás és a kormányátalakítás.
Ezek a döntések, habár nem erősítették Gyurcsány Ferenc pozícióit, de alkalmasak lehetnek arra, hogy stabilizálják a helyzetet – fűzte hozzá. Azzal Juhász Attila is egyetért, hogy kettős – párton belüli és koalíciós – feszültség van, ezt erősítheti még az, ha a pártelnök nem egyeztet pártjával, mint arra a keddi sajtóhírek is utaltak a koalíciós megállapodás kiegészítése kapcsán.
Nincs veszélyben a széke
Az elemzők szerint a konfliktus azonban nem olyan mértékű, hogy az veszélyeztetné Gyurcsány Ferenc pozícióit: nem látszik olyan, aki szeretné átvenni az irányítást ebben a politikai helyzetben. Ráadásul az MSZP-nek nem érdeke most lecserélni a kormányfőt – tették hozzá.
Szomszéd Orsolya rámutatott: a szocialistáknak az az érdekük, hogy Gyurcsány Ferenccel vágjanak neki a reformoknak, egyúttal gyengítsék is a személyét, nem engedve, hogy túlzottan megerősödjön a párton belül. Így ugyanis könnyebben lecserélhetik, ha esetleg oda kerül a sor – fűzte hozzá. Juhász Attila hangsúlyozta: az MSZP már korábban sem engedte túlzott hatalomhoz jutni a pártelnököt.
Ha a feszültség továbbra is fennmarad, és Gyurcsány Ferenc egyfajta modern felvilágosult uralkodóként próbálja majd rákényszeríteni pártjára és az országra az általa követendőnek tartott irányvonalat, akkor a szocialisták az eddigieknél keményebben is felléphetnek, de csak a parlamentben találhatnak rajta fogást – mondta Kiszelly Zoltán. A legerősebb “büntetés” a frakció részéről az lehet, ha nem szavazzák meg a kormány javaslatait, nem fogadják el a miniszterelnök felszólalásait, az azonban kevésbé valószínű, hogy bizalmatlansági indítvánnyal élnének – tette hozzá.
Nem jó a Fidesz-taktika
A politológus szerint a Fidesz megpróbálja kihasználni a mostani helyzetet, de taktikája nem feltétlenül jó. Az ellenzéki párt általában nem hagyja, hogy elmélyüljenek a hajszálrepedések a párt és a pártelnök, valamint az MSZP és az SZDSZ között, rögtön “nehézgéppuska-tűz” alá veszik az ellenfelet, erre válaszul azok összezárnak – mutatott rá Kiszelly Zoltán. Ha ősszel elindul a Fidesz népszavazási kampánya, az újra összekovácsolhatja az MSZP-t – tette hozzá.
Juhász Attila is úgy látja, hogy a tavaszi Fidesz-stratégia eredményesebb volt, mint a tavaly őszi túlzott támadás, amely inkább megerősítette Gyurcsány Ferencet. Ha a mostani koncepciót folytatja az ellenzéki párt, az lehetőséget teremt arra, hogy az MSZP ne sorakozzon fel a pártelnök mögött.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a Fideszt nem szorítja az idő: az átalakítások eredményessége ugyanis nem egyértelműen eredményezi majd a szocialisták népszerűségének emelkedését, és a kommunikáción múlik majd, hogyan alakulnak a támogatottsági mutatók.