157 iskolabezárási kérelem
Mint a somoskőújfalui példán is láttuk, nemcsak az iskoláknak, az önkormányzatoknak is jelentős teher az iskolák fenntartása. Amennyiben egy fenntartó meg akar szüntetni, vagy összevonni egy közoktatási intézményt, akkor arról úgynevezett változásjelentést kell küldenie a közoktatási információs rendszer (KIR) részére. Az érvényben lévő törvény a fenntartóra – általában önkormányzatra – bízza, hogy milyen feltételek nem teljesítésekor szünteti meg, illetve szervezi át intézményeit. A minisztérium tájékoztatása szerint a bezárások, átszervezések leggyakoribb indoka a gyereklétszám csökkenése vagy a pénzhiány volt. A legfrissebb adatok szerint 157 kérelem érkezett a KIR-hez, ám mivel az adatokat szeptemberig lehet elküldeni, ezért elképzelhető, hogy további kérelmek érkeznek.
A legnagyobb gondok az utóbbi egy évben az iskoláztatás területén jelentkeztek, ahol a kormányzat számos olyan döntést hozott, amellyel megnehezíti a nagycsaládosok életét – véli Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese. Mint lapunknak elmondta: az iskola-összevonásoknak köszönhetően nem ritka, hogy az alsó és a felső tagozat más-más településre került, így sok családnak gondot okozhat a gyermek állandó kísérgetése. Csak a fővárosban például 19 középiskolát vontak össze vagy szüntettek meg jogutóddal, így több ezer gyereknek kell szeptembertől új helyre járnia.
Gyerek vagy munkahely?
Kisebb településeken még nagyobb gondot okoz elsősorban az általános iskolák bezárása. Itt, ha van, az iskolabusz is megoldás lehet, ám sok szülő nem meri felügyelet nélkül hagyni a gyerekét, ezért sokan döntenek inkább úgy, hogy az egyikük nem megy el dolgozni – állítja a 14-15 ezer családdal kapcsolatban álló szervezet szakértője. Ugyancsak gondot okozhat, hogy a szülő gyakran azért nem tud állást vállalni a kisgyermek mellett, mert mindig oda kell érnie időben az óvodába – viszont ha nem fogadja el az adott állásajánlatot, akkor megeshet, hogy megvonják tőle a munkanélküli ellátást, ami további nehézségeket okozhat a család fenntartásában.
Volt egyébként olyan eset is, hogy a Nógrád megyei Somoskőújfalu, miután Salgótarján bezáratta takarékosságra hivatkozva a település általános iskoláját, népszavazáson elvált a megyeszékhelytől, hogy újra megnyithassa az oktatási intézményt. A döntést éppen azzal indokolták, hogy pluszterhet jelent a gyerekek iskolába szállítása.
Buszra is pályázhatnak
Az ilyen jellegű problémák megoldása érdekében a kistérségek az elmúlt évek mindegyikében pályázhattak iskolabusz vagy közösségi busz beszerzésére – közölte a FigyelőNet érdeklődésére Kozma Ágnes, az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóreferense. Hozzátette: az idén szintén biztosítanak forrást erre a célra, melynek összege gyermekenként nyolcvanezer forint. A támogatás előfeltételeként megszabták, hogy az adott önkormányzatnak legalább egy kísérő személyt kell biztosítania.
A szakminisztérium szerint ilyen esetekben leginkább az intézmény egy pedagógusát vagy egy nevelő-oktató munkát (pl. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) végző alkalmazottat kell megbízni, mert az utazás során ő biztosan gondoskodni tud a gyerekek épségének megőrzéséről, vagy éppen az erkölcsi védelméről. Ezzel a megoldással a szakminisztérium szerint a szülő biztonságban érezheti a gyermekét, így akár munkát is kereshet.
Nőttek a tarifák
Ha a szülőnek munkát sikerül is találni, akkor sincs minden megoldva, mivel jelentősen megnőttek a közlekedési tarifák. Az átszervezésekkel nemcsak pénzügyi, hanem időgondok is keletkezhetnek, hiszen amikor például a fővárosi Kossuth Zsuzsa egészségügyi és szakközépiskolát összevonták egy másik intézménnyel, akkor sok észak-pesti agglomerációban lakó diáknak már Dél-Budára kellett mennie, ami nemcsak jelentős többletköltséggel, de egyórányi pluszutazással is jár – magyarázta az elnökhelyettes.
Ezzel kapcsolatban a minisztériumtól megtudtuk, hogy az intézményátszervezést végző önkormányzatnak a folyamat során figyelembe kell vennie, hogy a módosítások következtében az adott szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon tud-e gondoskodni, oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ez utóbbiról akkor beszélhetünk, ha a tanuló az óvodai, iskolai oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik, vagy az intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni).
Fontos tudni, hogy a közoktatási törvény értelmében „a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyéről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja”. A helyhatóságok számára erre a célra a központi költségvetés is nyújt támogatást.