Az egészségbiztosítási pénztár a kötelezően előírt költségtakarékosság – az úgynevezett teljesítmény-volumen-korlát – miatt nem tudja finanszírozni valamennyi biztosított beteg kezelését közvetlenül azután, amikor orvoshoz fordulnak. Várólisták alakulnak ki – ezek egy része országos, mint például a központi szervátültetési lista, illetve a nagy költségű beavatkozások listája, más részüket az egészségügyi intézmények helyben alakítják ki.
A leghosszabb várólisták a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálataira és kezelésére alakulnak ki. A szívritmuszavarok szíven belüli kezelésére szolgáló költséges – katéteren át történő – eljárásnál Bodosi Mihály, a szegedi “várólista-bizottság” elnöke adatai szerint jelenleg 52 beteg neve szerepel a dél-alföldi várólistán. A koszorúerek elváltozásainak vizsgálatára és kezelésére, az érfestésre, és az eret tágító “stent” beültetésére a régióban több mint 600 beteg vár.
A szegedi orvosegyetemen naponta 10-12 ilyen beteg ellátására van pénz, de a kétszeresét is gyógyíthatnák, ha az OEP finanszírozná. Az azonnali beavatkozást igénylő új betegek száma állandónak tekinthető: napi 2-3 sürgős eset érkezik. Így a júliusi várólistára még napi 10 beteget tudtak felvenni, akik esetében halaszthatónak tűnik a beavatkozás.
Előre látható azonban, hogy az idő múlásával a várólistán lévők állapota súlyosbodik, az év végére szinte már csak a sürgősségi eseteket tudják ellátni. Hasonló a helyzet az agyi érbetegségek gyanújával jelentkezők esetében is – állítja Bodosi profeszszor. Ha egy értágulat „felrobban”, a betegek körülbelül egyharmada meghal, egyharmada pedig maradandó károsodást szenved.