Melyik biztosítót válasszam? – a hétvégi koalíciós egyeztetés után most már biztos, hogy 2009-ben ez lesz a központi kérdés. Az MSZP és az SZDSZ ugyanis megegyezett: beengedik a magántőkét az egészségügybe.
Az elképzelések szerint 5-7 egészségbiztosítási pénztár alakulhat, melyek többségi tulajdonosa az állam lenne, de 49 százalék erejéig a magántőke is helyet kapna. Egy 6-12 hónapos átmeneti időszakban tehetnek ajánlatot valamennyi biztosítottnak az intézetek, vagyis ebben az időszakban versenghetnének a betegekért. Ezt követően, egy-egy pénztárat, egy-egy a későbbiekben meghatározandó, pontos lehatárolású régióhoz rendelnének sorsolással. Azok, akik nem választottak biztosítót, automatikusan a régiójukban működő pénztárhoz kerülnének.
Az új egészségbiztosítási törvény január 1-jén léphet hatályba, de a teljes átalakulás befejezése 2008 végén, 2009 elején várható. A pénztárak régióhoz rendelése után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyébként megszűnik.
Gyurcsány az SZDSZ mellé állt
A megegyezést követően bár Gyurcsány Ferenc és Kóka János is hangsúlyozta, mindkét párt számára előnyös javaslat született, a szocialisták azért mégsem örülhetnek annyira. „A kormányfő átállt az SZDSZ oldalára, gyakorlatilag az MSZP vereséget szenvedett” – hangsúlyozta Sinkó Eszter a FigyelőNetnek. Az egészségügyi közgazdász szerint a liberálisok első javaslata került ki győztesen, az MSZP kritikái ellenére ugyanis megjelenik a verseny.
Ugyanezt fogalmazta meg a Gazdaságkutató Intézet Egészségügyi Intézetének vezetője is, aki szerint az MSZP részéről még lehetnek meglepetések, hiszen a részleteket még nem dolgozták ki. „Az új modell politikai kompromisszumos kényszer alapján született” – mondta lapunknak Skultéty László, hozzátéve, hogy az elmúlt fél évben szakmailag indokoltabb javaslatok is napvilágot láttak. Hozzátette: ez egy kicsit hasonlít a magyar narancshoz, nem tudni, mi lesz a vége, mert hasonló rendszert még egy országban sem vezettek be.
Minden a biztosítóktól függ
A politikai kompromisszumot bizonyítja, hogy még kérdéses, megvalósítható-e egyáltalán. A szakértők szerint ugyanis most minden a biztosítók kezében van, rajtuk múlik, hogy lesz-e egyáltalán egészségbiztosítási reform. Sinkó szerint kulcskérdés, hogy ki kapja a menedzselési jogot. Mint mondta, ha ezt a biztosítók kiharcolják maguknak, akkor lesznek olyanok, akik megelégszenek a kisebbségi tulajdonosi résszel.
Skultéty viszont úgy véli, ha megkapják a menedzsmentet, akkor nincs szükség állami tőkére, hiszen a magánbiztosító irányítja az intézményt. „Ebben az esetben az államnak erős felügyeleti szerepet kellene betöltenie, garanciákat kiépíteni, hogy nem él vissza a magánbiztosító a helyzetével” – hangsúlyozta a szakértő.
Skultéty egyébként úgy véli, nemcsak emiatt kérdéses a megvalósíthatóság: az eddigi ismeretek alapján a biztosítók számára is kockázatos a piacra lépés. 2008-ban ugyanis nem tudja felmérni a biztosító, hogy mekkora tőkével melyik egészségpénztára szálljon be. Az elképzelések szerint csak később sorsolják az embereket az intézetekhez, szerinte tehát „a befektetés beárazása felér a Kenóval”.
Beszűkül az ellátás
A GKI szakértője elmondta, a modell bevezetésével az állampolgárok eleinte kevesebb pénzt fognak költeni az egészségügyre, mivel a magántőke megjelenésével néhány tízmilliárdos többlettel lehet számolni. Az első években fejlesztésekkel lehet büszkélkedni – tette hozzá.
De ez csak a kezdeti időszakot jelenti, az állammal szemben a magánbiztosítók érdeke a megtakarítás. Sinkó Eszter szerint ez azt jelenti, hogy igyekeznek beszűkíteni a szolgáltatásokat: a betegek csak felületes ellátást kapnak, mivel a kórházaknak a biztosítók nyomása miatt az lesz az érdekük, hogy minél költséghatékonyabban dolgozzanak.