Gyurcsány Ferenc az egészségügyről 2005-ben
“További kérdés, hogy hány alapbiztosító legyen, és azoknak ki legyen a tulajdonosa. Véleményem szerint a belátható jövőben az alapbiztosítás versengő magánbiztosítássá történő alakítása elviselhetetlenül nagy kockázatot jelentene. Ha majd megteremtjük a biztosítás alapú egészségügyet, s annak működéséről elengedő tapasztalatot szereztünk, akkor – és csak akkor – lesz érdemes megvizsgálni, hogy az egységes és állami felügyelettel, valamint kiterjedt háttérgaranciával működő társadalombiztosítás kisebb-nagyobb része átalakítható-e versengő magánbiztosítássá.”
(Forrás: Gyurcsány Ferenc: Útközben)
Gyurcsány Ferenc Brüsszel után című felszólalása előtt a Fidesz és a KDNP képviselői az utolsó ülésnapon is kivonultak a teremből. A miniszterelnök beszédében elmondta, két választás van. “Azt mondani nemzetünknek, hogy ha szeretnénk, hogy nagy legyen a nemzet, azt csak úgy lehet megtenni: a népre építünk mindent, ami a máról és a jövőről szól. Vagy azt mondjuk: várjatok. De felelős politikusként nem lehet ezt mondani” – fogalmazott a kormányfő. “Ti vagytok a siker kulcsa” – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc a magyar nemzethez címezve szavait. Megismételte korábi gondolatait: muszáj változni ahhoz, hogy újra naggyá tegyük a nemzetet.
“Naggyá tenni a nemzetet csak úgy tudjuk, ha mindent jobban csináljuk, mint mások” – véli Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: erőfeszítéseket kell tenni a cél elérése érdekében. “Nem az nyomorítja meg az országot, aki azt mondja neki nap mint nap, hogy nem kell erőfeszítés? Nem hazugság ez?” – tette fel a kérdést. Elmondta: aki polgári Magyarországot akar, annak szembe kell mennie a privilégiumokkal és igazságtalanságokkal.
A felsőokatásról szólva a miniszterelnök elmondta, az a cél, hogy egyetemeink Európa legjobbjai között legyenek. Ehhez – mint fogalmazott – szükséges a tandíj bevezetése. Hangsúlyozta: a befolyó összeg fele visszafolyna a rászoruló tanulóknak.
Az ellenzékhez fordulva elmondta: az egészségügyben létező egyenlőtlenségek és privilégiumok ellen nem szólaltak fel, ehelyett 300 forintos vizitdíj ellen lázítanak. “Miért nem arra kérnek népszavazást, hogy rendet tegyünk az egészségügyben?” – tette fel a kérdést. Hozzátette: azért, mert nem az igazságot akarnak teremteni, nem akarnak felelősséget vállalni.
Beszéde végén Gyurcsány Ferenc a brüsszeli kompromisszumról szólt. Elmondta, Magyarországot Európában úgy látják, hogy van egy kormány, aki mer tenni, mer változtatni. “Ehhez lehet támogatást kérni és kapni” – mondta a miniszterelnök. Az ellenzékre utalva hozzátette: “hízelegni és kedveskedni, a cselekvés hiányát zászlóra tűzni, az nem sok”.
“A kormány a következő években nyugodtabb, de határozott politikával fogja továbbvinni az ország ügyeit. Ebben gáncsoskodás, plitikai hókuszpókusz nem állít meg. Csak egy számít: Magyarország” – fejezte be a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon felszólalását a kormányfő.
Navracsics: Gyurcsány elárulta a baloldalt
A Fidesz frakcióvezetője felszólalásában elmondta, 2002-ben Magyarország lendületben lévő ország volt, öt év alatt azonban épp az ő kormányzásuk tette ezt tönkre. “Önök nem azért vezették be a tandíjat és a vizitdíjat, mert igazságosabb országot akarnak, hanem mert a konvergencia-program miatt muszáj volt” – fogalmazott Navracsics Tibor.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kifejtette, Magyarország szociálisan az egyik legmegosztottabb társadalom a világon, ezért hiba bevezetni az új egészségbiztosítási modellt. Navracsics hangsúlyozta: ezt gondolta maga Gyurcsány Ferenc is másfél évvel ezelőtt, amikor az Útközben című könyvét írta. (A Navracsics Tibor által idézett részt lásd keretes írásunkban!) A frakcióvezető szerint a miniszterelnök elárulta a baloldalt. Arra kérte az MSZP képviselőit, a nyári szünetben gondolkozzanak el a szociáldemokrata chartán.
Semjén önvédelemre bíztat
A KDNP frakcióvezetője felszólalásában elmondta, pártja számára vállalható kompromisszum köttetett Brüsszelben. Külön üdvözölte a kisebbségek jogainak bekerülését a tervezetbe.
A kereszténydemokraták azonban nem helyeslik az MSZP és az SZDSZ vasárnap köttetett paktumát. Véleményük szerint a szabad orvosválasztás nem biztosított az új rendszerben. “Ki fogja kifizetni a befektetetők profitját?” – teszi fel a kérdést Semjén Zsolt. “Gyurcsány Ferenc a hatalomban maradásáért a TB-t is eladta az SZDSZ-nek” – fogalmazott a frakcióvezető. Felteszi azonban a kérdést: ki adott felhatalmazást erre, hiszen a néppel nem egyeztettek. Semjén Zsolt – Mikola István vasárnapi nyilatkozatára utalva – ellenállásra és “önvédelemre” szólított fel.
Gusztos a magyar diplomácia sikeréről beszélt
Lendvai Ildikó válaszul elmondta: nem fogadják el a Fidesz ’98-as modelljét az egészségügyről. A szocialisták frakcióvezetője kifejtette: az általuk alkotott kompromisszumos megoldás egyenlőséget teremt, a verseny állami ellenőrzése mellett. Kiemelte: a kormány az igazságosságért harcol.
Ezt követően Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese kapott szót. A politikus kiemelte, üdvözlik az EU-megállapodást. “A megállapodás legnagyobb eredménye maga a megállapodás” – fogalmazott. Hangsúlyozta: valamennyi eleme vállalható a liberálisok számára. Gusztos Péter a magyar diplomácia sikerének könyvelte el, hogy a szabad és torzításmentes verseny mégis bekerült a dokumentumba.
Kiemelte: elfogadható kompromisszum született vasárnap a koalíciós partnerek között az egészségügy területén, amelyben a liberális alapértékek a szocialisták számára is akceptálható formában jelennek meg.
Dávid Ibolya: a korrupció a legfőbb gond
Az MDF elnöke felszólalásában elmondta, egyetért gyurcsány Ferenccel, hogy nincs fontosabb cél, mint a felelős politizálás, Magyarország felemelkedése. Az öngondoskodás fontosságát az MDF is vallja, ezért nem fogadta el a középosztály megnyomorítását célzó adókat, mint például a “haláladót” – fogalmazott Dávid Ibolya. Kiemelte: a korrupció a legfőbb probléma, amely hátráltatja Magyarországot. Ehhez képest a miniszterelnök ezt nem említette meg beszédében – emlékeztet az MDF elnöke. Hozzátette: ebben segíthetne a régóta szorgalmazott Tiszta Kezek Hivatala.
Dávid Ibolya a megvert újságnő esetére utalva elmondta: fel kell oldani az olajügy iratainak titkosítását.
Feloldják a titkosítást, ha lehet
A miniszterelnök viszontválaszában kifejtette: “a bántalmazott újságírónő azt kérte, az MDF és a Fidesz ne foglalkozzon az ügyével, mert ez az a két párt, amelynek kormányzása idején olyan ellenállásba ütközött az olajügyek feltárása, amelyből nem derült ki semmi, sőt, erőfeszítéseket tettek, hogy ne is derülhessen ki semmi”. Hozzátette: ne csináljanak politikát ebből az ügyből.
Gyurcsány hangsúlyozta: Szilvásy György már vasárnap kezdeményezte, az olajüggyel kapcsolatban minden olyan dokumentum titkosítását feloldják, amelyet a szakma szabályai szerint lehetséges, nem sérti más ügyek felderítését. A miniszterelnök szerint nem szabad mindenből politikát csinálni. Emlékeztetett arra, hogy az állítólag megerőszakolt lány ügye miatt a Fidesz alelnöke a Rebisz előtt tüntetett, pálcát tört mások feje felett, később azonban kiderült, a történet mégsem ennyire egyértelmű.
Az ellenzékhez szólva elmondta: saját félelmeiket vetítik ki az országra – mint fogalmazott – remegnek az új választásokért, ám Gyurcsány szerint ha így folytatják, ellenzékben maradnak.
Korrupció, olajügy
Herényi Károly napirend előtti felszólalásában a korrupció ellen szólt és követelte az olajügy titkosságának feloldását. Mint elmondta, valamennyi frakcióban vannak érintettek, akiknek érdeke, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra ezek az iratok, az ország érdeke azonban, hogy fény derüljön az ügyre.
A témával kapcsolatban Takács Albert miniszter elmondta, a Btk. szabályainak szigorításával, az összeférhetetlenségi szabályok, az üvezseb törvény, a lobbitörvény újraszabályozásával lehet tenni a korrupció ellen. Az igazságügyi miniszter kifejtette: a kormány korrupciós stratégiát készít.