Miskolczi Norbert a felsőoktatás elleni merényletnek nevezte, hogy a törvénymódosítás hetven évre emeli a korhatárt a legmagasabb vezetői beosztást betöltők körében.
„Ma a felsőoktatás minden szereplője egyetért abban, hogy kevés a fiatal, 30-40 év közötti oktató, az átlagéletkor pedig jóval 50 év felett van. Ebben a helyzetben a felsőoktatás elleni merénylet olyan törvénymódosítást előterjeszteni, amely 70 évre megemeli a korhatárt a magasabb vezető beosztást betöltők körében” – írta a közleményében.
Ellentmondásos szabályozás
Véleménye szerint az előterjesztés önmagában is ellentmondásos, hiszen nem emeli meg a korhatárt a vezetői megbízásokra vonatkozóan. Érdekes elképzelés a minisztérium részéről, hogy valakinek van lehetősége rektori pozíció betöltésére, de nem lehet az intézmény egyik tanszékének vezetője, hiszen azt a feladatot 65. életévét betöltött oktató nem láthatja el – tette hozzá.
A HÖOK-elnök közölte: többször jelezték a tárcának, hogy számukra elfogadhatatlan bármilyen olyan törvényjavaslat, amely nem a felsőoktatás, hanem egyes képviselők vagy intézményvezetők érdekeit szolgálja.
A szaktárca cáfol
Az oktatási tárca visszautasította a HÖOK állítását, amely szerint a minisztérium a mai végszavazás előtt olyan módosító javaslatot nyújtott volna be, amely 70 évre emelné a korhatárt a legmagasabb egyetemi, főiskolai vezetői beosztást betöltők körében. Az említett javaslat képviselői indítványként kerül az Országgyűlés elé – jelezték.
A tárca közleményében leszögezi, hogy az indítványt csak abban az esetben támogatja, ha a vezető 65. életévének betöltése előtt pályázott a posztra. A minisztérium eddig és ezután is valamennyi érintettel széles körű konzultációt folytatott és folytat a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében. A parlament előtt lévő valamennyi módosítás ezt a célt szolgálja – írta állásfoglalásában az OKM.