A kezdeményezések aláírásgyűjtő ívének hitelesítését a testület korábban elutasította, ám az Alkotmánybíróság (Ab) úgy döntött, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj, valamint a képzési hozzájárulásra vonatkozó kérdés népszavazásra bocsátható.
Az OVB elutasító határozatait követően a Fidesz és a KDNP politikai elfogultsággal vádolta a testületet, majd az Alkotmánybírósági június 5-ei döntése után éles politikai vita alakult ki az ügyben. A két ellenzéki párt sérelmezte azt is, hogy az OVB június 11-én úgy döntött, két hét múlva veszi napirendre a népszavazás ügyét. Szigeti Péter, az OVB elnöke szerint viszont a közjogi alapintézményekhez méltatlan a testületet ért támadás.
A kormánypártok tudomásul vették az Ab döntését; a Fidesz felszólította az OVB-t, hogy minél hamarabb hitelesítse aláírásgyűjtő íveket, a KDNP közölte: számára megnyugtató a határozat. Az MDF szerint a népszavazással kapcsolatban évek óta felelőtlen játszma zajlik.
Hétigenes népszavazás lett volna
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tavaly október 23-án, pártja nagygyűlésén jelentette be, hogy a Fidesz népszavazást kezdeményez hét kérdésben.
Az eredetileg tehát “hétigenes” népszavazási kezdeményezésében az ellenzéki párt arra várt egyetértő választ, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen tandíjat fizetni, az egészségügyi intézmények maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni, a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani, a nyugdíjasok továbbra is hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát, valamint hogy családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén, és hogy az Országgyűlés – a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjainak speciális, objektív felelősségét a költségvetés túllépéséért.
Hatigenes népszavazás lehet
Ebből a hét kérdésből az Ab márciusi döntése alapján hármat – a termőföldre, a kórházprivatizációra, és a gyógyszerforgalmazásra vonatkozót – hitelesített az OVB. A kormánytagok felelősségére, valamint a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kérdésekben ugyanakkor az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését, és ezzel az Ab is egyetértett.
A fennmaradó két kérdést – a vizitdíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozókat – az Ab döntése alapján az OVB-nek újra kellett tárgyalnia. Erre április 11-én került sor, amikor az OVB elutasította a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos Fidesz-KDNP népszavazási kezdeményezést.
Külön szavaztak a határozatban szereplő indokokról, ennek alapján a jövőbeni költségvetésre való korlátozó hatása, az egészségbiztosítási alap fokozott alkotmányossági védelme, valamint az Alkotmánybíróság által még nem értelmezett “burkolt alkotmánymódosítás” miatt döntöttek az elutasítás mellett.