Budai politológus kormányszóvivő lesz

Átjárható a politológusi és a politikusi pálya - mondta a FigyelőNetnek adott interjújában Budai Bernadett, a Gyurcsány-kormány új kormányszóvivője, aki az ellenzékkel jobb párbeszédet tartana ildomosnak. Kormányzati kommunikátorként a reformok megértetése mellett olyan mindennapi dolgokról is kíván beszélni, mint a hőség.

Hány emberből és milyen procedúra során választották ki a posztra?

Egyetlen castingon voltam, ezt követően pedig a miniszterelnök úr bólintott rá arra, hogy együtt dolgozzunk. Az egész körülbelül egy hónapig tartott. A jelöltek számáról én is csak annyit tudok, amennyi a sajtóban megjelent: körülbelül tízen vetélkedtünk, de pontos adatot nem tudok.

Mennyire van kompromisszum a személyéről a koalíción belül? Mindkét kormánypárt támogatásáról biztosított, vagy Gyurcsány Ferenc személyi döntése volt?


Budai Bernadett

Budapesten született 1979. március 31-én. 2004-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, politológusként. 2002-től a Vision Consulting Kommunikációs Tanácsadó és Stratégiai Elemző Kft-nél dolgozott, mint politikai elemző. 2003-ban elkezdte a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának nemzetközi kommunikáció szakát, 2005-től pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója. 2005 júniusától egy évig a Pénzügyminisztérium kommunikációs tanácsadója volt. Angolul középfokon, németül felsőfokon beszél. Családi állapota hajadon, párkapcsolatban él.


Én a miniszterelnök úrtól kaptam a felkérést. Eddig egy kormányülésen vagyok túl, ott találkoztam először a kormány többi tagjával. Mind az MSZP-s, mind az SZDSZ-es miniszterek kedvesen fogadtak és biztosítottak az együttműködésükről, segítségükről.

Az eredeti tervek szerint is két embert kerestek kormányszóvivőnek, vagy Daróczi Dávidot más okból tették Ön mellé?

Amikor először beszéltem Gál J. Zoltán államtitkár úrral, akkor már kettős szóvivőségről volt szó. Fontosnak tartom ezt a felállást, mert rengeteg munka van előttünk. Így, hogy ketten vagyunk és van egy munkamegosztás, ez lehetővé teszi számomra azt, hogy gyorsabban szokjak bele új feladatkörömbe és mélyítsem az ismereteimet.

Elsősorban melyik területen kell még sokat fejlődnie saját meglátása szerint?

A kommunikáció úgy érzem, egy készség, ami vagy megvan egy emberben, vagy nincs. Ezt persze a szereplésekkel, a rutinnal fejleszteni lehet. Szakmai téren nem tudok egyetlen területet sem kiemelni, minden tárca működésébe mélységében bele kell látnom. Kivéve talán a Pénzügyminisztériumot, ahol egy évig dolgoztam, ami feltétlenül előnyt jelent.

Az előző kormányszóvivők nem voltak túl hosszú életűek, pár hónap után leváltották őket. Nem tart attól, hogy nem lesz hova visszavonulni ezután a poszt után? Nem érzi azt, hogy feladta a politológusi pályát?

Ez a pozíció mindenképpen irányváltása az életemnek. Hogy ez mennyire lesz időszakos, vagy mennyire van visszaút, azt nem tudom. Az biztos, hogy korábban élesen vontuk meg a határvonalat a politikusi és a politológusi pálya között, tabu volt az egyikből a másikba váltani. Úgy látom, ez a fal mára leomlott, mindkét oldalon vannak olyan korábbi politikai elemzők, akik közszolgálati funkciót vállalnak vagy vállaltak. Példaként említhetném egyik oldalon Navracsics Tibort vagy Stumpf Istvánt, a másik oldalon Bozóki Andrást. Én úgy gondolom, ez helyes. A probléma azzal van, ha valaki elvállal egy szerepet, és nem annak a szerepnek a szabályai szerint játszik. Politikai elemzőként fontos volt az objektivitás, függetlenül attól, hogy nyilvánvalóan minden embernek van egy értékrendje. Most a kormányszóvivőségnek kell megfelelnem.



Budai Bernadett és Daróczi Dávid – új kommunikátorok a kormányban (Fotó: MTI)



A közéletben eddig nem annyira ismert, fiatal nőként nem tart a személyét érő támadásoktól?

Természetes, hogy most, az elején van érdeklődés a személyünk iránt, normális, hogy a média meg akar ismerni engem és Dávidot is, de szerintem ez egy idő után le fog csengeni. Később szeretnék szóvivőként megjelenni a nyilvánosság előtt és nem azt kidomborítani, milyen vagyok a magánéletben. Az eddigi női kormányszóvivőknél nem volt jellemző például, hogy a bulvársajtó különösebb érdeklődést mutatott volna irántuk, inkább a László Boglár, Gulyás Erika, Danks Emese hármas mutat egyfajta tendenciát, nem hiszem, hogy felfokozott érdeklődés lenne. Nem elsősorban a személyünk miatt kell, hogy érdekeljük az embereket. A személyiségből csak annyi fontos, amennyi átjön a kamerán.

Miért vállalta el ezt a kihívást? Sokan úgy gondolják, a kormány lépéseit kommunikálni bukott ügy.

Úgy gondolom, vannak mindenki által ismert közvélemény-kutatási adatok, amelyek valóban nem túl kedvezőek, de osztom azt, hogy három évünk van még, a ciklus negyedénél tartunk. Időközi eredményekből következtetni a 2010-es választások eredményére nem helyénvaló. Ami a kormányt ért támadásokat illeti, úgy gondolom, a kabinet hozott számos intézkedést, amelyekkel ha probléma van, akkor az az, hogy nem magyarázták el megfelelően az embereknek. Ehhez kell az én hozzájárulásom, az én arcom, az én hangom. Én látom azokat az okokat, amelyek igazolják a kormány politikáját, a lépéseket. Azt látom, hogy vannak jó célok, ezekhez vannak jó programok. Ez a kormány – a rendszerváltás óta egyedüliként – felismerte, hogy a nagy rendszerekben vannak hibák, hiányosságok, amelyeket meg kell változtatni. Ez a kormány el tudja mondani, hogyan kívánja megváltoztatni. Megjegyzem, alternatív javaslatot eddig nem is hallottunk.


—-Tanácsokat adna Gyurcsánynak—-

Mennyiben változtatna a kormányszóvivőségen elődeihez képest?

A kormányszóvivő inkább csak egy arca az egész kommunikációs csapatnak, hogy milyen a szóvivő teljesítménye, az több dolog együttállásából adódott. Hogy miben tudok én mást nyújtani? Ha valaki elolvassa a kormány által az első évfordulóra kiadott anyagot, akkor látszik, hogy igenis vannak jó, előremutató döntések, amelyek komoly változásokat hoznak az adott rendszer területén. Az emberekhez ez viszont nem jut el. Ott van például az oktatás. Az emberek számára itt a reform azt jelenti, hogy az embereknek tandíjat kell fizetnie. A kommunikáció hiányosságait mutatja, hogy ez a vélekedés alakult ki. Pedig az oktatási reform nem erről szól, mint ahogy az egészségügyi reform sem a vizitdíjról szól. Ehhez kellünk mi Daróczi Dáviddal, hogy lefordítsuk, tolmácsoljuk, miről is szólnak valójában az átalakítási elképzelések.

Mik lesznek azok a csatornák, amelyeket esetleg eddig nem használtak ki a kormányszóvivők?

Nyártól azt tervezzük, hogy minden nap tartunk kormányszóvivői tájékoztatót. Szeretnénk aktuálisak lenni és „gyorsreagálású csapatként” feltűnni. Jó példa volt erre a héten tapasztalható nagy meleg. Úgy gondolom, fontos volt, hogy kiálltunk és a miniszterelnök úr kérését közvetítettük arról, hogy a hivatalokban mindenki öltözhessen lengébben. Az embereket úgy gondolom, akkor minden másnál jobban foglalkoztatta és érintette ez a rendkívüli meleg. Ilyen dolgokban is szeretnénk jobban helytállni, mint korábban.



Budai Bernadett – politológusból lett kormányszóvivõ (Fotó: MTI)



Politológusként több alkalommal kritizálta a kormányt, kinevezésekor úgy nyilatkozott, ezt továbbra is meg fogja tenni, csak nem a nyilvánosság előtt. Milyen fórumokon teszi meg javaslatait, és Ön szerint Gyurcsány Ferenc ezekre mennyire hallgat majd?

Attól nem tudok elvonatkoztatni, hogy politológus végzettséggel rendelkezem. Azt gondolom, egy csapat akkor működik jól, ha mindenki tud valami mást hozni és hozzáadni a közös munkához. Én ezt a fajta látásmódot igyekszem képviselni. A változás természetesen annyi lesz, hogy míg eddig a nyilvánosság előtt mondtam el a véleményem, most belső egyeztetéseken fogom megtenni a javaslataimat, ha a miniszterelnök úr megkérdezi a véleményemet. Egy politikus akkor dönt bölcsen, ha meghallgat minden véleményt, és aztán a maga belátása szerint dönt. Igyekszem minél inkább használható javaslatokkal élni.

Bár kormányszóvivőként nem tiszte az ellenzékkel kapcsolatot tartani, de célja lenne a két tábor közti fal lebontása?

Nekem pozíciómból fakadóan semmiféle hivatalos kapcsolatot nem kell az ellenzékkel fenntartanom, az ellenzék munkája ilyen értelemben nem kapcsolódik a kormány munkájához. Az azonban biztos, hogy a közéletben zajlik egy olyan beszéd, amely elriasztja az átlag állampolgárt attól, hogy a közélettel, a saját közügyeivel foglalkozzon. És ez nem helyes. Ha közvetve együtt lehetne működni az ellenzékkel, vagy annak bármely tagjával, hogy egy értelmes párbeszéd kialakulhasson, annak nagyon örülnék. Az acsarkodás nem visz előre.

Címkék: Belföld