A politika és a szakértők egyaránt a rendőrség morális válságáról beszélnek. A Fidesz például hétfőn kifejtette: nem támogatják az új országos rendőrfőkapitány kinevezését, mert botránya miatt (lapértesülések szerint még a VPOP kötelékében több alkalommal jutalmat adott barátnőjének) nem alkalmas, hogy kihúzza a rendőrséget ebből a válságból.
Szakértők szerint a rendőrség teljes átalakítása lehet a megoldás. Közösségi rendőrség felállítását szorgalmazza például Szikinger István. Az alkotmányjogász úgy véli, hogy a külföldön (az unió egyes tagállamaiban és az Egyesül Államokban) már sikerrel bevezetett hatósági intézmény segíthetne visszaállítani a szervezet megtépázott tekintélyét.
„A közösségi rendőrség leginkább abban tér el a jelenlegitől, hogy nem a politika, hanem a lakosság igényeit szolgálja” – mondja Szikinger, aki szerint – a körzeti megbízottakhoz hasonlóan – a közösségi rendőröknek nagyobb döntési hatáskörük lehetne.
A közösségi, vagy önkormányzati rendőrség fogalma az amerikai sheriffrendszerhez hasonló, ahol a rendőrt a közösség választja, így az jobban ismeri a körzetében élőket, közvetlenebb kapcsolatban lehet a lakossággal. Ahhoz, hogy a nagyobb döntési hatáskörrel rendelkező rendőr ne legyen a körzete „kiskirálya”, Szikinger szerint a rendőrséget önkormányzati irányítás alá kellene helyezni, egy nagyon erős és világos jogi szabályozás mellett. „Franciaországban a nyolcvanas években hajtották végre a rendőrség decentralizációját és nem csorbult a testület tekintélye” – emlékeztet az alkotmányjogász.
—-Csak a közrendet védik—-
Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet kutatási osztályvezetője is úgy látja, szükség lenne a rendőrség szemléletének megváltoztatására. Mint a FigyelőNet megkeresésére elmondta, a hazai kutatások alapján a rendőrség az, amely kevésbé fogadja el a közösségi alapon működő hatóság intézményét.
„A közösségi vagy polgárbarát rendőrség szemléleti megközelítést jelent, a fogalom tehát nem azonos az önkormányzati rendőrséggel” – hangsúlyozta a kriminológus. Kiemelte, hogy a centrálisan szervezett rendőrségi mellett természetesen létrehozható az önkormányzati rendőrség, amely megoldást a települési önkormányzatok általában támogatnák.
A hazai rendszerben több olyan a települési közrendvédelmi feladatokat ellátó szervezet is van, amelyekből valóban létre lehetne hozni az önkormányzati rendőrséget (közterületfelügyelet, mezőőr, stb.). Ezeknek a szereplőknek a feladata azonban csak a helyi közrend biztosítására terjedhet ki, és nem láthatnak el bűnüldözési feladatokat.
Néhány évvel ezelőtt, amikor Lengyelországban létrehozták az önkormányzati rendőrséget, akkor szembesültek azzal a problémával, hogy míg a centrálisan szervezett rendőrség tagja az életét is köteles életét kockáztatni egy bűnüldözési bevetésen, addig az önkormányzati rendőrség tagja nem. Az önkormányzati rendőrséggel foglalkozó tervezésnél tehát nagyon pontosan végig kell gondolni a hatáskörök megosztását a felhatalmazásokat és a jogokat, illetve kötelezettségeket.
Abban egyébként mind az alkotmányjogász, mind a kriminológus egyetértett, hogy a magyar rendőrségnek elsősorban átláthatónak kell lennie.
—-Csak az empatikus rendőr lehet sheriff—-
Magyarországon elsőként Hajdú-Bihar megyében kezdték meg a közösségi rendőrség filozófiájának megvalósítását, melynek első állomásaként Debrecenben, két helyen is Közösségi Rendőri Irodákat állítottak fel.
Kovács Gyula, a Debreceni Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetője hasznosnak tartja a kezdeményezést. „Az első irodánkat hat éve nyitottuk meg és a tapasztalatok azt mutatják, az emberek szívesen fogadják a közösségi rendőröket, igaz, csak azokkal vagyunk kapcsolatban, akik külön megkeresnek minket” – mondja az osztályvezető.
Közösségi irodákba csak a különösen empatikus és beszélgetni szerető rendőröket állítanak, akiknél nem a felderítéseik alapján ítélik meg az eredményességet. Az irodák többsége lakótelepek, piacok környékén működik, de van, hogy egy iskolában adnak helyet a rendőrnek. Ez utóbbi irodában főként a drogprevenció az elsődleges feladat, de gyakran előfordul, hogy az idősebb diákok által a fiatalabbak sérelmére elkövetett bűncselekményeknek kell elejét venni.
Kovács Gyula szerint a közösségi rendőri irodák legfőbb hozadéka, hogy a rendőrök hatékonyabban tudnak együttműködni a helyi polgárőrökkel és a közintézmények vezetőivel.