Alkotmányellenes a népszavazási törvényünk

Alkotmányellenes a népszavazásról szóló törvény, mert az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az eredményes ügydöntő népszavazás meddig kötelező a törvényhozásra, illetve amennyiben sikertelen, abban az esetben mikor lehet újabbat kiírni ugyanabban a kérdésben – mondta ki az Alkotmánybíróság kedden.

Az Alkotmánybíróság (Ab) mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a népszavazási törvényt illetően, és arra kötelezte az Országgyűlést, hogy 2007. december 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének.

Az indoklás szerint ezek a szabályozási hiányosságok bizonytalanságot teremtenek a választópolgárok számára, amennyiben nem tudhatják, hogy ugyanabban a kérdésben sikertelen népszavazás esetén mikor lehet újabbat tartani. Bizonytalanságot teremtenek az Országgyűlés számára is, amennyiben nem tudhatja, hogy a sikeres népszavazás meddig kötelezi, azaz ugyanabban a kérdésben mikor változtathatja meg a szabályozást.

A népszavazásról szóló jogszabály korábban azt tartalmazta, hogy a referendum eredménye két évig kötelező, ám egy évtizede ezt a passzust kihagyták a törvényből. A népszavazásról szóló törvényt 2002 óta több alkotmánybírósági indítványban is támadták, a mostani beadványt többek között Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke is szignózta.

A Fidesz üdvözli a döntést

A Fidesz üdvözli az Alkotmánybíróság keddi döntését, abból ugyanis az következik, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) nem utasíthatja el a párt népszavazási kezdeményezéseit burkolt alkotmánymódosításra való hivatkozással – közölte Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója kedden az MTI-vel.

Répássy Róbert emlékeztetett, hogy ez volt az egyik legvitatottabb érve az OVB-nek, hiszen nem a népszavazás kezdeményezői követtek el hibát, amikor a népszavazás eredményét nem kötötték valamilyen határidőhöz, hanem ez a hiányosság a törvényből fakad.Az országgyűlés van mulasztásos alkotmánysértésben, a népszavazásból nem következik burkolt alkotmánymódosítás – mondta.

Répássy szerint az Alkotmánybíróság döntéséből az következik, hogy ezen az alapon nem lehet megtagadni a népszavazási kérdőíveknek a hitelesítését. Így a Fidesz helyzete könnyebbé vált, mert az OVB által elutasított népszavazási kezdeményezésük kapcsán már csak a költségvetéssel való összefüggést kell vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak.

Álláspontjuk szerint az Alkotmánybíróság a jövőre nézve engedélyezte a népszavazás megtartását, mert egy még meg sem született költségvetésben nem szerepel a vizitdíj. A frakcióigazgató hozzátette: a Fidesz készen áll arra, hogy a Parlamentben, akár még a tavaszi ülésszakban megalkossák az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő törvénymódosítást.

Répássy Róbert áprilisban jelentette be: a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos két kérdés ügyében, és a korábban szintén elutasított tandíjról szóló kérdés ügyében is az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Szigeti: érintheti a Fidesz-kezdeményezést

Szigeti Péter üdvözölte az Alkotmánybíróság (Ab)népszavazással kapcsolatos keddi döntését; a nyilvános határozathirdetést követően újságíróknak elmondta, hogy az Ab határozata szakmai és alkotmányos szempontból is visszaigazolta az általa vezetett Országos Választási Bizottság (OVB) azon álláspontját, hogy fennáll a jogalkotó mulasztásos alkotmányellenessége.

Az elnök elképzelhetőnek tartja, hogy az Országgyűlés a korábbi szabályozáshoz hasonlóan ismét a kétéves időbeli korlátnál fog kikötni, de “természetesen ez a parlamenti szuverenitás körébe tartozó döntés”. Arra a kérdésre, hogy a jelenleg folyamatban lévő fideszes népszavazási kezdeményezésekre van-e hatása a döntésnek, úgy válaszolt, hogy “közvetett kapcsolat természetesen lehet”.

Mint mondta, az egyes népszavazási kezdeményezéseket az OVB és az Alkotmánybíróság is külön-külön bírálja el, de hozzátette, hogy “közvetett, általánosabb összefüggésként ez a probléma is belejátszott a mi döntésünkbe”. Kiemelte, hogy “elutasítási indokként egyedül ez a burkolt alkotmánymódosítás problémája egyetlen egy OVB döntésben sem szerepelt”.

Az MSZP is egyetért

Az MSZP egyetért az Alkotmánybíróság döntésével, ugyanis valóban gondot jelentett, hogy nem volt tisztázva, hogy érvényes népszavazás után az Országgyűlés által megalkotott törvényt mennyi ideig nem lehet módosítani, illetve, hogy mennyi idő után lehet ugyanabban a kérdésben újabb népszavazást kezdeményezni – mondta Avarkeszi Dezső, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke az MTI-nek kedden.

Véleménye szerint megvan a lehetőség arra, hogy az Országgyűlés az év végéig megszüntesse a mulasztásos alkotmánysértést, de ennek keretében érdemes lenne az egész kérdéskört felülvizsgálniuk a parlamenti pártoknak.

A politikus példaként említette a Fidesz korábbi kezdeményezését az Országos Választási Bizottság hatáskörének áttekintésére. Mint mondta, felvetődött már az a kérdés is, hogy mennyire van összhangban egymással a helyi népszavazás és az országos népszavazás törvényi szabályozása, de érdemes lenne megnézni azt is, hogy nem kellene-e növelni a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát, mert szerinte túl könnyű összeszedni 200 ezer aláírást.

Címkék: Belföld