Életszerűbb volt a történelem érettségi

Az elmúlt két évhez képest ez volt a legjobban összeállított vizsgasor a történelemtanárok szerint. A diákok viszont éppen emiatt érezték nehezebbnek a vizsgát. A feladatsor egyébként az Anjou-korszaktól kezdve a Kádár-korszakon át a mai választási rendszerig felölelte a tananyagot.

A korábbi évekhez képest ez sokkal nehezebb volt – mondták egyöntetűen a Madách Imre Gimnázium tanulói a történelem írásbeli érettségit követően. Szerintük ugyanis nehezek voltak az esszékérdések, a rövidebb, tesztjellegű feladatoknál pedig többet kellett gondolkodni. „Nem volt elég az évszámokkal és az eseményekkel tisztába lenni, inkább logikusan kellett gondolkodni” – mondta az egyik matúrázó. Példaként hozta fel azt a feladatot, ahol egy táblázat segítségével kellett kiszámolni egy termék árváltozásait a különböző időszakokban. A tanulók ugyanakkor azt is hangsúlyozták, sok könnyű feladat is akadt, amihez elég volt a megadott forrást értelmezni.

Nem volt elég a magolás

A diákok véleményét, miszerint az előző évekhez képest nehezebb volt a történelem érettségi, a tanárok is megerősítették. „Valóban összetettebb, nagyobb tudást igénylő esszéfeladatok voltak, de éppen ez volt az előnye a 2007-es érettséginek” – mondta a Történelemtanárok Egyletének alelnöke a FigyelőNetnek. A hallgatóknak a nyolc megadott téma közül hármat kellett választaniuk, írhattak fogalmazást többek között az Anjou korszakról, a dualizmusról, a reformációról, a szovjet hadsereg megszállásának következményeiről, illetve hogy milyen szerepe volt XVI. Lajosnak a francia forradalomban. Szükség volt azonban térkép-, táblázat, és forrásértelmezési ismeretekre a vizsgafeladatokhoz.

Kopcsik István összességében szakmailag erősebbnek, kiegyensúlyozottabbnak, életszerűbbnek és összeszedettebbnek értékelte a 2007-es történelem érettségit. Mint mondta, a vizsgázóknak rá kellett jönniük az összefüggésekre, tehát a magolás nem volt elegendő. „És a leglényegesebb, hogy a napi aktualitás is helyet kapott, hiszen a matúrázók már felelősségteljes választópolgárok is” – mondta az egylet alelnöke. Az állampolgári ismeretek keretében ugyanis az országgyűlés felépítését és a képviselőválasztási rendszert kellett bemutatni a diákoknak. Az egyik feladat ugyanis a jelenlegi választási rendszerre kérdezett rá.

Hiányzott Batthyány

Ha rendesen felkészültek a diákok, akkor nem jelenthetett nehézséget a feladatsor – mondta Fuchs György, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium történelem szakos tanára. Szerinte amennyiben a tanár 2-2,5 éven keresztül rendszeresen gyakoroltatta a diákokkal ezeket a feladatsorokat, akkor nem jelenthetett nehézséget a mostani írásbeli vizsga.


Pozitívnak értékelte, hogy elsősorban forrásközpontú feladatok domináltak a középszintű érettségi feladatsorában, melynek során az adott szöveg alapján kellett információkat, fogalmakat, igaz-hamis megállapításokat kibogozni. Például egy frankfurti céhszabályzatból információkat kellett kiszűrni, majd fogalmakhoz behelyettesíteni, mint például a kontár fogalmához.


Az elmúlt két évben összeállított feladatsorban nem a lexikális tudásra volt szükség, de ez szerencsére kezd visszajönni. Ezúttal történelmi alapismeretekre épülő gondolkodtató feladatokat kaptak az érettségizők – hangsúlyozta Fuchs György, azt a feladatot példaként megemlíteve, amelyben a hidegháború korszakát kellett bemutatni egy karikatúra értelmezése alapján. A történelemtanár egyébként egyedül Batthyány-emlékévhez, illetve az 56-os évfordulóhoz kapcsolódó kérdéseket hiányolta.

Címkék: Belföld