A végzés indoklásában a bíróság kimondta, hogy a kórházak szerződésének felfüggesztése, amelyet a Fidesz kívánt, veszélyeztetné az ellátás biztonságát – ismertette az egészségügyi miniszter. Horváth Ágnes hozzátette: a beadványokkal, amelyek – mint mondta – “központi minta” alapján készültek, a felperesek a kórházak átalakítását akarták ellehetetleníteni. A bíróság jelen döntésével elismerte a miniszteri határozatokat, és elfogadta az azokban foglalt indoklást, így nem adott helyt a határozatok felfüggesztésének, a jogi procedúra azonban folytatódik – mondta Horváth Ágnes.
“Ezt a lépést egy nagyon fontos döntésnek tartjuk, amely megteremtheti a további stabilitást, amellyel ez a kórházi rendszer valóban véglegessé tud válni Magyarországon” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: eddig 27 végzés érkezett vissza a minisztériumba, és a bíróság egyik esetben sem tartotta megalapozottnak azt a kérelmet, hogy a határozatokat felfüggessze.
Össztársadalmi szinten sértrene jogot
A felperesek a kérelemben azt kérték a bíróságtól, hogy Molnár Lajos korábbi tárcavezető március 8-án hozott határozatát helyezze hatályon kívül, illetve kötelezze új eljárásra az egészségügyi minisztert, és a határozat azonnali végrehajthatóságának felfüggesztését kezdeményezték. A kérelmet a felperesek azzal indokolták, hogy a közigazgatási határozatok végrehajtása össztársadalmi szinten alapvető alkotmányos jogokat sértene, jelentős költséggel járna és visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el.
Az alperes arra hivatkozva kérte az indítvány elutasítását, hogy a határozatok felfüggesztése mind az ellátásban, mind a finanszírozásban komoly fennakadást okozna. Álláspontja indoklásául az új finanszírozási szerződéseket hozta fel, amelyet április 10-ig minden kórház aláírt, így a korábbi szerződések érvényüket vesztették, így az “eredeti” állapot nem állítható vissza.
27 keresetben támadtak
A sajtótájékoztatón kiosztott végzés szerint a bíróság a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasította, egyben intézkedett a per tárgyalásának kitűzésére. A bírósági végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. A Fővárosi Bíróság sajtótitkársága április 12-én azt közölte a távirati irodával, hogy összesen 27 keresetben támadták meg az egészségügyi miniszternek az egészségbiztosító által finanszírozott kórházi ágyakkal kapcsolatos határozatait.
A keresetleveleket megyei és városi önkormányzatok, valamint kórházak nyújtották be, ezenkívül a Magyar Orvosi Kamara is indított egy pert ebben a tárgyban, amely önmagában tíz miniszteri határozatot támad meg – közölte akkor a sajtótitkárság.
Az MTI nevük elhallgatását kérő forrásoktól úgy értesült: hat megyei önkormányzat van a kereseteket benyújtók között. A veszprémi, zalai, Bács-Kiskun és Pest megyei, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzatok egy-egy keresete mellett a Békés Megyei Önkormányzat három keresetet is benyújtott a Fővárosi Bíróságra. A megyei önkormányzatok mellett hat helyi önkormányzat – köztük három budapesti kerületi – is jogi úton támadja a határozatokat, illetve tizenegy vidéki kórház élt eddig ezzel a lehetőséggel. A megyei és a helyi önkormányzatok, a kórházak és az orvosi kamara mellett egy magánszemély is keresetet nyújtott be a határozatok ellen.
Nem volt pártutasítás
Fideszes politikusok az MTI-nek április 11-én cáfolták, hogy a párt központi utasítás alapján szervezte volna az egészségügyi átalakításokról szóló határozatok bírósági megtámadását, de azt elismerték, hogy adtak jogi segítséget a fideszes önkormányzatoknak a keresetlevél elkészítéséhez. A távirati iroda annak kapcsán kérdezte Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselőt, Soltész Miklóst, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetvezetőjét és Mikola Istvánt, a Fidesz egészségügyi munkacsoportjának vezetőjét, hogy a Népszabadság akkori információi szerint a Fidesz központja “kötelező erejű” útmutatót készített a reform megtámadásához az önkormányzatok, illetve az azok befolyása alatt lévő kórházak számára. A lap azt írta: a birtokukban lévő dokumentumban az szerepel, hogy a párt bírósági keresetlevél-mintát készített az önkormányzatoknak.
Az MTI birtokába került dokumentumban – amelyet március 13-i keltezéssel az intézményfenntartóknak küldtek el – az áll, hogy a Fidesz március 9-i válságtanácskozásán a részt vevő közgyűlési elnökök, polgármesterek arra a közös elhatározásra jutottak, hogy bírósági úton támadják meg az egészségügyi miniszter regionális szakellátási normatívákról és az ellátási területek egészségügyi szolgáltatók közötti felosztásáról szóló közigazgatási határozatait.
Fidesz: nem a kórházbezárásokról szólt
Ellentétben a kormányzati propaganda állításaival, a mai döntés nem a kórházbezárásokról szólt, a bíróság egy kizárólag technikai jellegű döntést hozott – reagált a Fidesz a bejelentésre. “A Fidesz fenntartja véleményét, hogy a kormányzat kórház-átalakítással kapcsolatos lépései súlyosan sértik a betegek érdekeit, az emberek gyógyulási lehetőségeit, alkotmányos jogokat sértenek és visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el.
Amennyiben az érintett önkormányzatok igénylik, a Fidesz ezután is minden szakmai és jogi segítséget megad nekik, hogy az ügyben a magyar emberek érdekeinek megfelelő döntés szülessen” – írta Szijjártó Péter, szóvivő.