A mostani, tavaszi időszakban több mint 125 ezer érettségiző közel félmillió vizsgájára kerül sor – mondta el a FigyelőNetnek Pósfai Péter, az érettségi lebonyolításáért felelős Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) főigazgatója. Mert tudni kell, hogy az új rendszerben nemcsak a végzős középiskolások adhatnak számot tudásukról. A „rendes” érettségizők mellett előrehozott, pótló, szintemelő, kiegészítő vagy ismétlő vizsgák is lesznek.
Múlt pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom és a nemzetiségi nyelvi írásbeli vizsgákkal tulajdonképpen már megkezdődött a tavaszi érettségiidény, az azonban mindössze 582 diákot érintett. A hétfői magyar és a keddi matematika vizsgán viszont közel százezer végzős diák adhat számot a tudásáról. (Egész pontosan magyarból középszinten 92 826, emelt szinten 4302, matematikából középszinten 92 864, emelt szinten 4163 tanuló.)
Kevesebben választották az emelt szintet
A jelentkezési adatok a korábbi évek tapasztalatai alapján – a vizsgaidőszak közbeni “lemorzsolódást” is figyelembe véve – kisebb belső átrendeződést igen, ám jelentős számszerű változást nem mutatnak. Kisebb eltérés a korábbiakhoz képest, hogy idén közel tizennyolc százalékkal csökkent az emelt szintet, és ezzel párhuzamosan nőtt a középszintet választók aránya.
Az évek során egyre nő a vizsgatantárgyak száma is. 2005-ben középszinten 103, 2006-ban 178, idén 189 tantárgyból maturálhatnak, összesen 3716 bizottság előtt a végzősök. (Idén ehhez még 101 emelt szintű vizsgatárgy is hozzáadódik.) Számos tárgy vizsgatételeit néhány diák kedvéért kellett kidolgozni. Így például szlovén nyelvből vagy testnevelésből idegen nyelven mindössze egy-két tanuló tesz vizsgát.
Tételek a jegyzőknél
Nem lehet a rádióban felolvasni a tételeket
Az új érettségi rendszer tartalmi változásai miatt a magyar érettséginek része egy egyórás szövegértési feladatsor is. Ezt követi a háromórás fogalmazás a választott témában (műelemzés, összehasonlító elemzés vagy érvelő fogalmazás).
A szövegrészletek, forrásművek rajta vannak a feladatlapokon, így – a korábbi rendszertől eltérően – már nem lehet a rádióban felolvasni a tételeket.
A közép- és emelt szintű írásbeli vizsgák egészen május 25-ig tartanak, azt követik június 7. és 13. között az emelt szintű, június 18. és június 29. között a középszintű szóbeli vizsgák. A tételek a tavalyi évhez hasonlóan a körzetközponti jegyzőktől kerülnek ki az iskolákba. A legtöbb tárgyból már ott is vannak a vizsgaanyagok, az iskolaigazgatók meg is tekinthették – természetesen felbontás nélkül – a lepecsételt borítékokat, hogy megbizonyosodjanak, elegendő számú és megfelelő tételt küldtek-e ki nekik – mondta Pósfai Péter. A nagyobb tárgyakból azonban csak egy nappal a vizsga előtt derül ki, melyik lesz a végleges tesztsor.
A vizsgaanyagot – a kormányrendelet szerint – összesen 77 szaktanárokból, oktatási szakemberekből álló bizottság dolgozta ki, amelyek elnökeit az oktatási miniszter, tagjait az OKÉV főigazgatója kérte fel. Egy-egy tárgyból több tételsor is készült, ezek közük sorsolással választották ki – illetve a nagyobb tárgyak esetén fogják kiválasztani – a diákok elé kerülő tesztfüzeteket.
A diákokat nem érintik a változások
2006-ban, a korábbi tapasztalatok figyelembe vételével finomították a vizsgaszabályzatot. Pontosították a vizsga szereplőinek feladatait, az egyes eljárások részleteit, csökkentették az adminisztrációt. Újraszabályozták az érettségi vizsgák lebonyolításának munkajogi vonatkozásait is: e szerint a középiskolákban az érettségi vizsgák napjait az abban közreműködő pedagógusok esetében tanítás nélküli munkanapnak kell tekinteni. Ez a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt megkönnyíti, hogy a pedagógusok vizsgáztatóként részt vehessenek az emelt szintű vizsgák lebonyolításában is. A változtatások a diákokat nem érintik – hívta fel a figyelmet Pósfai.
A vizsgák szervezése a 2005 őszén bevezetett, és azóta nagyobb zökkenők nélkül működő szakmai és biztonsági szabályok mentén folyt idén is. Az előző két tavaszi vizsgaidőszak (az új rendszer szerint lehet ősszel és télen is maturálni, de ez jóval kevesebb diákot érint) tapasztalatai a tárca szerint bizonyítják, a kétszintű vizsgarendszer képes arra, hogy vizsgaidőszakról vizsgaidőszakra gyakorlatilag azonos követelményeket támasszon az egyes vizsgatárgyakból az érettségizőkkel szemben. Ezt erősítik meg azok az adatok is, amelyek a vizsgák eredményességét mutatják. A főbb tárgyakból az érettségin elért teljesítmények ugyanis 2006-ban mindössze 1-2 százalékkal tértek el a korábbi év eredményeitől.
Reform és botrány az új rendszer bevezetésekor
Az új, kétszintű érettségi rendszer 2005 tavaszán debütált. Akkor azonban a tartalmi újításait a tételek kiszivárgása miatt keletkezett botrány kissé háttérbe szorította. Az új vizsgarendszerben tartalmi szempontból az volt a legfőbb újdonság, hogy az addig egyeduralkodó lexikális ismeretek mellett nagy hangsúlyt kaptak a készségek, képességek.
A másik, akár forradalminak is nevezhető változás, hogy a reform révén megszűnt a korábbi “kettős vizsgázás”, vagyis a felsőoktatási intézmények felvételi rangsoraikat az érettségi vizsgákon elért eredmények és az iskolai teljesítmények alapján állítják fel. Megszűnt tehát az a korábbi a gyakorlat, hogy a felsőoktatás szabja meg a közoktatásnak, hogy mire készítse fel a gyerekeket.