Az államfő Fodor Gábort hétfői hatállyal nevezte ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatára. Az új miniszter Persányi Miklóst váltja a környezetvédelmi tárca élén.
Az új minisztert több ellenzéki képviselő is támogatta az országgyűlés környezetvédelmi bizottságában: miniszteri alkalmasságáról 12 igen szavazattal, 7 tartózkodó voks mellett döntöttek. A „környezetvédelmi szabályok dzsungelében radikális deregulációt” tervez, ezzel összefüggésben pedig meg kívánja erősíteni a szakhatósági rendszert.
Az ehhez szükséges pluszforrások előteremtését firtató kérdések elől a bizottság előtti meghallgatásán kitért a miniszterjelölt, mondván, a tárca költségvetésének megszavazása az Országgyűlés felelőssége. „Tessék tenni azért, hogy jó irányban változzon a helyzet” – mondta a bizottság tagjainak válaszul.
Megváltoztatja a tárcát? (fotó:MTI)
Célok és lehetőségek
Fodor Gábor kiemelte, hogy a tárca politikájának középpontjában a fenntartható fejlődés megteremtése, illetve a klímaváltozás elleni küzdelem áll majd. A miniszterjelölt saját véleményeként megjegyezte, hogy a tárcát legszívesebben fenntartható fejlődésügyi minisztériummá nevezné át.
Az energetikai kihívások kapcsán arról biztosította a bizottságot, hogy a megújuló energiaforrások mellé áll, azt az ország „kitörési pontjának” tartja. Az atomenergiát illetően nem foglalt állást, csupán annyit mondott, nem tudja elképzelni, hogy újabb atomerőművi blokkok építése ügyében ne kérdezzék meg előbb az emberek véleményét. Fodor Gábor arról is beszélt, hogy „az elmúlt időszakban elfelejtett Vásárhelyi-tervet újra kell indítani”.
Célja továbbá, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szándékával összhangban a bicikliutak hosszát a kormányzati ciklus végére megduplázza. A miniszterjelölt a Tubesre tervezett lokátor kapcsán azt mondta, hogy elfogadja, de „nem rajong” a helyszínért. Fodor Gábor többször is hangsúlyozta, hogy pártállástól függetlenül együttműködésre törekszik a politikával, de legfőképp a parlament környezetvédelmi bizottságával. Fontosnak tartja ezen túl a kooperációt a tudománnyal, a gazdasági élettel, és a zöld szervezetekkel is.
Erős ember?
Az új miniszter szerint nem biztos, hogy fenn kell tartani a jogszabályi dzsungelt a környezetvédelem terén. „Tisztítást, egyszerűsítést szeretnék” – szögezte le Fodor a Figyelőnek adott interjúban. Az apparátust azzal kívánta megnyugtatni, hogy nem tervez további létszámleépítést, s a nemzeti parkok bonyolult szervezeteit is átcsoportosításokkal próbálja hatékonyabbá tenni.
Kétségtelen, hogy Fodorral megnő a tárca érdekérvényesítő képessége – írja a Figyelő. A környezetvédelem – különösen a vízüggyel megfejelve – drága, hálátlan és konfliktusos feladat, nem szoktak versengeni érte a fajsúlyos politikusok. A rendszerváltás óta a tárcának egyetlen olyan korszaka volt, amikor erős, stratégiailag elismert ágazatként, fontos pénzosztó helyként működött: akkor a pártjában erős embernek számító Baja Ferenc állt az élén.
A leendő miniszter bírálói ugyanakkor megjegyzik, Fodor korábban nem mutatott sok ambíciót a környezetvédelem területén – igaz, Baja sem annak előtte –, továbbá kulturális miniszterként gyenge és konfliktuskerülő volt. Mégis, amikor március végén, még az elnöki kampány részeként, Fodor Gábor találkozót kezdeményezett a legnagyobb zöld szervezetekkel, környezetvédelmi elképzeléseit, szemléletét összességében elfogadták a civilek.
Fodor Gábor, a politikus
Fodor Gábor 1962-ben született Gyöngyösön. 1987-ben végzett az ELTE jogi karán. Egyetemi tanulmányai alatta Bibó István Szakkollégiumban többek között Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László társa volt. 1988-ban együtt alapítják meg a Fideszt, amelynek szóvivője lett. 1988 októberétől a párt választmányának tagja, majd 1993-ban rövid ideig alelnöke. 1990-ben bekerült az Országgyűlésbe. Itt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. Fodor 1993-ban kilépett a pártból és képviselői mandátumáról is lemondott. 1994-ben belépett az SZDSZ-be, és a liberális párt színeiben ismét képviselő lett. A Horn-kormányban művelődési és közoktatási miniszter volt egészen 1995-ös lemondásáig. 2002 óta újra az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, valamint az SZDSZ frakcióvezető-helyettes. 2007-ben elvesztette az elnökválasztást az SZDSZ-ben Kóka Jánossal szemben, megkapta viszont a környezetvédelmi tárcát.