A HÖOK korainak, elhamarkodottnak tartja a tandíj bevezetését, szerintük ugyanis nem tandíjmentes a diákok legjobb 15 százaléka, és nem szolgálja a hallgatói versenyt sem, hiszen mindenki fizet. Annak ellenére, hogy folyamatosan a felsőoktatás szolgáltatás jellegét hangsúlyozza a minisztérium, a hallgató megrendelő szerepe sehol sem látható a törvényben. A tandíj az egyetlen olyan hallgatói keretösszeg, amelynek felhasználásakor a hallgatóknak nincs egyetértése – sorolták aggályaikat, hozzátéve: a tandíj fejlesztésre fordítandó részét sem szabályozza a törvény, hiszen fejlesztésnek lehet értelmezni azt is, ha az intézmény rektorának bérét fejlesztjük.
A hallgatói szervezet a gazdasági tanácsok kapcsán azt szorgalmazza, hogy legyen kötelező meghívni az intézményi hallgatói önkormányzat képviselőjét tanácskozási joggal. A HÖOK a gazdasági tanácsokba való delegálás szabályozásával továbbra sem ért egyet.
Véleményezi akarnak
Az oktatói munka hallgatói véleményezésének a törvénymódosítás során keretet kell adni, mert a véleményezésnek akkor van értelme, ha az ország összes felsőoktatási intézményében hasonlóképpen működik. Rendelkezni kell a törvénynek arról is, hogy ezek az eredmények nyilvánosak legyenek, illetve a lefolytatott eljárás milyen egyéb szankciókat, elismeréseket eredményezzen – olvasható a 12 pontban.
A HÖOK szerint a legcélszerűbb az lenne, ha minden félévben minden tárgyat, oktatót véleményezni kellene, hiszen még ebben az esetben is több szemeszter van, amikorra valós képet lehet kapni egy-egy oktató munkájáról. Meg kell továbbá vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ezt a véleményezési eljárást hogyan lehet kötelezővé tenni a hallgatók számára is. Az akkreditációs eljárás során az oktatói munka hallgatói véleményezésének kötelezőnek kellene lennie.
Plusz egy tantárgy
A dokumentum kitér a pályakövetésre is, amelyet a 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvény kötelezővé tett, s aminek eredményeit mindenképpen nyilvánossá kell tenni. A dokumentumban javasolják még, hogy szabályozza a törvény az oktatók főállásainak számát is.
A szervezet szerint lehetetlen minőségi munkát végezni, egy félévente új törvényi, rendeleti háttérrel rendelkező felsőoktatásban. Az alapvető szerkezetet érintő kérdésekben mindenképpen meg kell szabni egy időintervallumot, amelynek eltelte után a törvény egyes pontjainak módosítása hatályba léphet.
A 12 pontot a HÖOK már eljuttatta az oktatási tárcának.