A liberális gazdasági miniszter elmondta: az állam nagyságrendileg a szerencsejáték-bevételeknek megfelelő összeget költ el a kultúra finanszírozására, ez mintegy 80-90 milliárd forint évente. Hozzátette: nem feltétlenül a teljes bevételt fordítanák erre a célra. Felvetette azt is, lehetne például bizonyos szerencsejáték-termékek felvállalt célja a kultúra támogatása.
Kóka János fontosnak nevezte teljességében áttekinteni a kultúra finanszírozását. “A mostani rendszer túlzottan átláthatatlan, túlzottan sok lehetőséget ad az egyéni mérlegelésre, a politikai beavatkozásra, és azt sem zárhatjuk ki, hogy lehetőséget ad a korrupcióra is” – fogalmazott. Ezzel szemben átlátható, az igazi értékek megjelenését inkább engedő kultúrafinanszírozást javasolnak.
A politikus vitairata szerint szükséges a Nemzeti Kulturális Alap forrásainak legalább ötven százalékát regionális szinten elosztani, meg kell szüntetni az NKA meghívásos pályázatait. A dokumentumban kifejti, hogy decentralizálni kell az elosztási rendszert. Kitér arra, hogy az államnak meg kell szüntetnie fenntartói jellegét azokban az intézményekben, amelyek nem országos hatáskörűek, vagy nem központi kulturális infrastruktúrát biztosítanak.
Az elnökjelölt elmondta: szeretnék azt is elérni, hogy a közpénzből létrejött közgyűjtemények, archívumok a lehető leginkább nyíljanak ki az emberek számára, és megkövetelnék a digitális elérhetőséget is.
Pető Iván ügyvivő szerint a konkrét bevételhez kötött finanszírozás mindenkinek előnyösebb, mert ebbe nincs beleszólása semmilyen politikai tényezőnek, nem államigazgatási döntések függvénye, hogy melyik évben kik kapnak támogatást.