Március 15-én délelőtt katonai tiszteletadás mellett a legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében vonják fel a magyar köztársaság lobogóját a Kossuth téren. A zászlófelvonás előtt a köztársasági elnök ad engedélyt az ünnepség megkezdésére és a nemzeti lobogó felvonására. Olyan eset a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy a köztársasági elnök nem vett részt a zászlófelvonáson. Sólyom László viszont az idén március 15-én a délelőtti órákban még hivatalos látogatáson Erdélyben lesz.
Szili vagy Gyurcsány?
Az MTI úgy értesült, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) és az Országgyűlés Hivatala eltérően értelmezi az erre vonatozó szabályokat. Az alkotmány szerint az államfő átmeneti akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke helyettesíti őt. A KEH – az MTI információi szerint – úgy látja: az, hogy Sólyom László március 15-én délelőtt még hivatalos látogatáson Erdélyben lesz, a szó jogi értelmében nem azt jelenti, hogy akadályoztatva van, ráadásul a zászlófelvonás nem közjogi esemény, így nem kell átadnia államfői funkcióját.
Az Országgyűlés Hivatala viszont közjogi eseménynek tekinti a nemzeti ünnepen a zászlófelvonást, ezért szerintük Szili Katalinnak kellene helyettesítenie az államfőt. A távirati iroda úgy tudja, hogy az államfő végül nem átadta a tisztségével járó feladatot, hanem helyettest jelölt ki maga helyett, és a miniszterelnököt kérte meg erre a feladatra.
KEH: nincs szükség helyettesítésre
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője szombat délutáni közleményében kiemelte: a nemzeti lobogó felvonását törvény írja elő nemzeti ünnepeken, ugyanakkor a jogszabály a kapcsolódó protokolláris eseményeket nem szabályozza.
A Köztársasági Elnöki Hivatal szerint az államfő közreműködése a zászlófelvonáson – a díszzászlóalj megtekintése és az engedély megadása a nemzeti lobogó felvonására – nem köztársasági elnöki hatáskör gyakorlása, hanem az államfő személyéhez kapcsolódó protokolláris cselekmény. Ezért ilyen esetben nem merül fel az Alkotmány köztársasági elnök helyettesítésére vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása. Az államfő protokolláris cselekményeinek helyettesítésére pedig nincs szükség – fejtette ki Kumin Ferenc.
Az államfőség nem átadható
Az MTI által megkérdezett szakemberek, Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár és Görög Ibolya protokollszakértő a távirati iroda kérdésére egyaránt úgy fogalmazott: a köztársasági elnök ilyen esetben nem helyettesíthető.
Az alkotmányjogász hozzátette: az alaptörvény csupán arról rendelkezik, hogy az államfői jogkört a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy a megbízatás idő előtti megszűnése esetén ki és hogyan gyakorolja. A március 15-i zászlófelvonással kapcsolatos kérdésre Halmai Gábor azt mondta: “Az alkotmány alapján ezt a problémát nem lehet megoldani.”
Hasonlóképpen nyilatkozott Görög Ibolya, aki azt is mondta: a köztársasági elnök nem bízhat meg mást a helyettesítésével. “Az államfőség nem átadható” – hangsúlyozta a protokollszakértő. A szóban forgó kérdéssel összefüggésben ugyanakkor megjegyezte: Sólyom László nyilván egyeztet arról, ki ad engedélyt az állami lobogó felvonására március 15-én.
A díjátadáson már megjelenik az államfő
A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal jelezte a Miniszterelnöki Hivatal felé Sólyom László kérését, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vállalta a helyettesítést.
Kerényi György, a házelnök kabinetfőnöke nem kívánta kommentálni az ügyet. Az MTI-nek azt mondta: véleményük szerint, ha egy konkrét esetre nincs konkrét szabályozás, akkor az alkotmány betűje és szelleme az irányadó.
A Miniszterelnöki Hivatal által kiadott hivatalos program szerint az államfő a Kussuth-díjak délután 2-kor kezdődő átadásán már részt vesz.
Protokollbotrányok története
Fekete János kézfogás nélkül vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét tavaly március 15-én (Fotó: MTI)
Tavaly már történt protokolláris botrány március 15-én, amikor a Kossuth- és Széchenyi-díjak parlamenti átadásakor elmaradt a kézfogás. Sólyom nem nyújtott kezet a kitüntetett Fekete János közgazdásznak, aki a Magyar Nemzeti Banknak még a rendszerváltás előtt volt elnökhelyettese. Ez protokollszakértők szerint az államfő neveletlenségét mutatta. Ugyanezen az ünnepségen Szabad György nem fogadta el a miniszterelnök gratuláló jobbját.
Ezzel minden jel szerint új divatot teremtett, hisz azon már senki meg se lepődött, hogy október 23-án, az évforduló alkalmából átadott kitüntetések átvételekor többen nem kezeltek Gyurcsánnyal, de volt, aki Szili Katalin házelnökről sem vett tudomást.