Februárra befejeződhetnek a tárgyalások
A tervet a főváros hétfőn nyújtja be a pedagógus szakszervezeteket, a szakképzőket és a gyógypedagógusokat is tömörítő Fővárosi Oktatási Érdekegyeztető Tanácsnak, illetve az érintett intézményeknek. Ezt követően tárgyalja részletesen az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság, majd várhatóan februárban kerül a Fővárosi Közgyűlés elé.
A Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Terv, mint átfogó reform már 2006 júniusában elkezdődött, a részletekről azonban csak most kezdődik egyeztetés az érintettekkel, hogy a szeptemberi iskolakezdésre be is fejeződhessen. A cél a jelenleg szétaprózott és pazarló szakképzési rendszer racionalizálása iskola-összevonásokkal és átszervezésekkel. A reform mértékét jól mutatja, hogy a budapesti középiskolások egyharmada más iskolában kezdi majd meg az új tanévet.
Szétaprózott, feltöltetlen rendszer
„A rendszer most rendkívül szétaprózott és ezért nem is hatékony. Különösen igaz ez az élelmiszeriparra, a műszerészekre vagy az informatikusokra: utóbbi szakra például csak a Fővárosi Önkormányzatnál 28 középiskolában készítik fel a diákokat. Ezenkívül nagyon sok a szakközépiskolákban működő ‘és’ gimnázium. Ezek az intézmények rendszerint gyengébb szintűek, így ezeket átalakítanánk úgy, hogy a kettősség megszűnjön” – mondta John Emese a FigyelőNetnek. Demszky Gábor stábjának a gyermeknevelés, oktatás és szakképzés témakörével foglalkozó új munkatársa hozzátette: jelenleg 64 százalékos a középiskolák feltöltöttsége, pedig 80-85 százalék lenne az ideális. Budapesten például átlagosan 9 gyerek jut egy pedagógusra, míg ez az arány Európában 16 fő körül van. „Jelenleg 80 ezer helyre 67 ezer iskolás jár. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők üres tantermek fűtését fizetik 13 ezer gyerek helyett” – fogalmazott John Emese. A liberális politikus hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzat célja, hogy kevesebb helyen, de jobb infrastrukturális körülmények között tanulhassanak a diákok.
Profiltisztítás és összevonás
A főváros a megoldást a profiltisztításban látja. „Elsősorban megszüntetnénk a ’szakközépiskola és gimnázium’-okat, ezek túlnyomó többsége csak szakközépiskola maradna. A döntést, hogy melyik iskola milyen képzést nyújthat, szigorúan szakmai alapon hoznánk meg. Így figyelembe vennénk a tanulók átlaglétszámát, az osztályok feltöltöttségét, a szakmaiságot és a felszerelést, valamint az épület minőségét, elhelyezkedését. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeknek ugyanannyit kelljen az összevonás után is utazniuk, mint most, így például ha az adott szakképesítést nyújtó iskolából három darab lesz, azoknak a város három különböző pontján kell lenniük” – mondta John Emese. Hozzátette: az intézményvezetők általában örülnek a tervnek, hiszen így növekedhet a szakmaiság és az oktatás színvonala, a szülők számára pedig egyértelműbb lesz, gimnáziumba vagy szakközépiskolába jár majd a gyermekük.
Azok egyébként, akik ilyen intézmények gimnáziumi részébe jártak, 2007 szeptemberétől egy másik gimnáziumban kezdhetik meg tanulmányaikat a tervezet szerint. A gimnáziumi helyek sincsenek ugyanis kitöltve, így „felszívják” a diákokat.
Az egész rendszer változik
John Emese lapunknak elmondta: terveik szerint Budapesten 15-20 szakképzőközpontot hoznának létre, ahol érettségi után lehetne szakmát szerezni. E mellett működne tovább a sima szakközépiskolai rendszer érettségi vizsgával bezárólag. A szakképzőközpontok jelentős részének létrehozását a főváros EU-s pénzek bevonásával tervezi megvalósítani. Mintegy 7-9 milliárd forint lehívására ugyanis csak az átalakítás következtében kerülhet sor.
Ötszáz pedagógus utcára kerülhet
Részben a tervezet eredményeként a jelenleg Budapesten tanító mintegy nyolcezer pedagógusból körülbelül 500 veszítheti el állását. „Ennek legfőbb oka az, hogy a kormány 20-ról 22-re emelte a heti kötelező óraszámot, és emiatt túl sok a pedagógus. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 40 ezer pedagógus átképzésére az elkövetkező hét évre egy 4,5 milliárdos keretet különített el, amelynek 10 százalékát idén lehet elkölteni. Ráadásul a tanárok egy része nyugdíjas, vagy nincs megfelelő képesítése: elsősorban őket érinti majd a leépítés” – emelte ki John Emese. A fővárosi politikus emlékeztetett: az előző ciklusban négy, az azt megelőzőben 24 intézményt vontak össze, mindez azonban viszonylag nyugalmasan zajlott le, mivel a főváros oktatási bizottsága nagy hangsúlyt helyez az egyéni problémakezelésre. Így várhatóan most is egyesével le fognak ülni a tanárokkal, hogy megtalálják jövőjük szempontjából az optimális megoldást.