Rajnai Attila, úgyis mint az olajszőkítők hazájának nagy ismerője, a német szeméthegyek után indult. Mert ne legyenek kétségeink, a riporter összefüggéseket vélt felfedezni a két Bács-Kiskun megyei történés között a Szemétszőkítők című írás szerint.
A történet azzal kezdődött, hogy múlt év december 7-én egy osztrák rendszámú kamion fordult be a kiskunmajsai volt szovjet laktanya területére és a targoncás elkezdte rakodni platójáról a csaknem egytonnás, préselt, dróthuzalokkal körbeerősített szemétbálákat. Néhány perc múlva megjelentek a helyszínen az önkormányzat közterület-felügyelői egy rendőrrel, és leállították a munkát. Az illetékesek már napok óta készültségben várták a szállítmányt. Egy ismeretlen telefonáló öt nappal korábban jelezte, hogy csaknem egy hónapja, heti rendszerességgel fordulnak kamionok a laktanya területén, és bálázott szemetet rakodnak le.
Szeméthegyek Bács-Kiskunban
Az osztrák kamionost végül elengedték azzal a feltétellel, hogy rakományát Magyarországon nem teheti le. Az első Kiskunmajsa és környéki importszemétbálákról szóló híradások után a Bács-Kiskun megyei rendőrőrsökön egymást érték a bejelentések arról, hogy a térségben hol láttak az emberek illegálisan lerakott szemetet. Ám az is hamarosan körvonalazódott, hogy a szeméthegyek a megye egykori szervezetten működő olajszőkítésében szerepet játszó településein, többek között: Kunbaja, Pirtó, Csengőd, Soltvadkert, Kerekegyháza, Kecskemét környéki tanyákon, volt téeszmajorok telepein jelentek meg. Összesen mintegy négyezer tonna. Később kiderült, a helyszínek nem voltak véletlenek, mert az ügy néhány szereplője, szervezettsége és logikája (a felhasznált anyag más volt, mint ami az okmányokon szerepelt) megegyezett az egykori üzemanyaggal való visszaéléses bűncselekmények forgatókönyvével – írta Rajnai.
De miként is kerülhetett hozzánk zavartalanul több ezer tonna háztartási szemét Németországból? Az ÉS birtokában lévő egyik fuvarlevél szerint a rakomány feladója az aitrichi hulladékhasznosító telep volt, a fogadó pedig a kunbajai székhelyű Szinkron 99 Kft. A rakományért felelős magyarországi személyként Halász Istvánt, a település jelenlegi polgármesterét tüntették fel. A kamion rakományaként műanyag és gumi volt megjelölve. A szállítmány viszont ennek első ránézésre sem felelt meg. A szakértők azonnal megállapították, hogy közönséges kommunális hulladékról van szó. Az aitrichi rakományért felelős személy, Mayer Gebhard semmiféle tőlük származó, Magyarországra érkezett rakományról nem tudott, sőt azt sem értette, miként kerülhetett a neve a fuvarlevélre. Rajnai Attila megkérdezte Halász István, kunbajai polgármestert is, hogy mi célból importál a Szinkron 99 Kft. bálás szemetet Németországból? A polgármester neki azt mondta: a cég a feleségéé, amely csomagolóanyag-gyártással foglalkozik, ebből a célból hoztak be hasznosítható műanyaghulladékot, de a szeméthez semmi közük.
Halász kegyelme
A bíróság december közepén Halász Istvánt és a feleségét, valamint egy kerekegyházi és egy kecskeméti fiatalembert hulladékgazdálkodás megsértésének a büntette miatt előzetes letartóztatásba helyezte, további hat gyanúsított pedig szabadlábon védekezhet, egy kiskőrösi férfi, Pető Ferenc ellen pedig körözést adtak ki, mivel Csengődön és Délegyházán szervezte a hulladéklerakásokat, de a rendőrségi idézésekre ez idáig nem jelent meg. Az egykori kisgazda Halászt – akinek rovásán négyszázezer liter vámolatlan gázolaj leszívásától a szeszcsempészetig, devizabűntettig már sok minden volt – legutóbb 2004-ben a megyei célkörözési akciócsoport a táncparkett közepéről vitte a börtönbe, ahova nem vonult be. Büntetését azonban nem kellett leülnie, mert Mádl Ferenc köztársasági elnök helyt adott kegyelmi kérvényének, így még az év novemberében kiszabadulhatott. Hogy mit írt a kérvénybe Halász, azt Rajnainak nem sikerült megtudni.
Németországban az utóbbi években kötelező lett a szemét égetőműben való elhelyezése, ez pedig megnövelte a cégek költségeit. A kommunális szemetet ugyanis vastalanítják, majd mechanikai úton szelektálják, sőt a válogatott szemetet éghetőségi szempontok alapján is tovább szortírozzák. Egy tonna szemétnek az égetőműben való elhelyezése – szállítási távolságtól függően – 170-220 euróba, vagyis átlagáron számolva mintegy ötvenezer forintjában van a kezelőknek. A Magyarországra szállítással a hulladék feladójának legalább nettó egymillió forintja, mintegy négyezer eurója marad kamiononként arra, hogy a magyarországi lerakásokat szervező céggel és strómanjaival alkudozzon.
(A riport teljes terjedelemben az Élet és Irodalomban olvasható!)