Bár kormányra lépésekor Gyurcsány Ferenc kijelentette: a kormány magán kezdi a megszorítást, és valóban a kormányzati struktúra átalakításakor kevesebb minisztert és államtitkárt nevezett ki (a minisztériumokban már csak egy-egy, a minisztert helyettesítő államtitkár dolgozhat), ennek a tendenciának ellentmond, hogy az államfő Gyurcsány javaslatára pénteken öt új államtitkárt nevezett ki a Miniszterelnöki Hivatalba (MeH).
Hivatalosan a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) tagjainak összkormányzati projekteket koordináló felelőssége és hatékonysága indokolja ezt a lépést, amire a decemberben a koalíciós többség által elfogadott, a kormányzati szervezetalakítással foglalkozó törvény adott lehetőséget.
Ennek eredményeként ugyanis lehetővé vált, hogy a kancellária az idei évtől az eddigi négy helyett tíz államtitkárt foglalkoztasson. Ezzel a lépéssel kilencre nőtt a MeH államtitkárainak száma. Korábban azt tervezték, hogy a kommunikációért felelős új tisztségviselőt is államtitkári rangban foglalkoztatják majd, ám a hírek szerint még nem találták meg Batiz András utódját.
Befolyásos bukott miniszterek
Az új államtitkárok – Magyar Bálint, Baja Ferenc, Kolber István, Burány Sándor és Németh Imre – egytől egyig eddig a fejlesztéspolitikai kérdésekben a kormánynak tanácsokat adó és az uniós pénzek szétosztását tervező, és azok felhasználását részben ellenőrző Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) tagjai voltak.
A fejlesztéspolitika új intézményrendszerét közelebbről megszemlélve kiderül: a FIT inkább befolyásos döntés-előkészítő és ellenőrző szervezet, mintsem kádertemető, mivel a fejlesztéspolitikában „mindenhatónak” szánt, de viszonylag ritkán (évente legalább háromszor) ülésező Nemzeti Fejlesztési Tanács operatív, rendszeresen dolgozó, a kormánnyal napi kapcsolatban lévő szervezete. Ráadásul elvi iránymutatásával működik a Bajnai Gordon kormánybiztos által felügyelt, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal utódjaként működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Az egyszerűnek nem mondható intézményrendszert egyértelműen a miniszterelnök irányítja, mivel a Nemzeti Fejlesztési Tanácsnak és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületnek is ő a vezetője. Viszont öt volt miniszterének államtitkári kinevezése után az a furcsa helyzet áll elő, hogy a FIT hetedik, befolyásos tagja, Bajnai Gordon, valamint állandó meghívottja, Draskovics Tibor sem rendelkezik ilyen magas tisztséggel. A Kormányszóvivői Iroda lapunkat úgy tájékoztatta, hogy Bajnai miniszteri kinevezése nincs napirenden, bár a kormányfő továbbra is fontosnak tartja a fejlesztéspolitika Országgyűlés általi ellenőrzését. A mostani kinevezések ebből a szempontból kis lépésként értékelhetők, mert bár államtitkárokhoz képviselők nem intézhetnek sem interpellációt, sem pedig kérdést, országgyűlési bizottságok beszámoltathatják az új kormányzati tisztségviselőket.
Az új államtitkárok közül Magyar Bálint a FIT alelnökeként a társadalmi megújulásért indított programokért, Baja Ferenc a közszolgáltatások fejlesztéséért, Burány Sándor a gazdaság- és közlekedésfejlesztésért, Kolber István a területfejlesztésért, Németh Imre pedig a környezet- és energiaügyekért felelős.
Kolber: tapasztalt területfejlesztő
A rendszerváltás óta foglalkozik területfejlesztéssel Kolber István, aki 1991-től három évig a Somogy megyei közgyűlés alelnöke, később négy évig elnöke; volt a Dél-dunántúli Fejlesztési Tanács elnöke és a Balatoni Fejlesztési Tanács vezetője is volt. Karrierje eddigi csúcsára az első Gyurcsány-kormány megalakulásakor ért, amikor a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki. 2004-től 2006-ig tartó minisztersége alatt elsősorban a Panelprogram, a Fészekrakó program és turisztikai beruházások kapcsán szerepelt a médiában. Munkája eredményének értékelte, hogy a fejlesztési pénzek egyre nagyobb részéről egyre alacsonyabb szinten döntenek.
Németh Imre visszatér
Németh Imre az Agrárszövetség színeiben kezdett politizálni a rendszerváltás után. A szakember Medgyessy Péter kormányában lett földművelésügyi és területfejlesztési miniszter, tárcáját kevesebb mint egy évig a Gyurcsány-kormányban is megőrizte. Leváltásakor a miniszterelnök azt mondta, hogy Némethet kitűnő szakembernek tartja, de az agrárium nagy feladatai inkább menedzserszemléletű vezetőt igényelnek majd. A politikus távozásakor minisztersége pozitívumaként említette, hogy sikerült felkészítenie az ágazatot az uniós csatlakozásra, elismerte viszont, hogy a területalapú támogatások kifizetése súlyos késedelmet szenvedett.
Újra próbálkozhat Burány
Az MSZP kipróbált politikusa, Burány Sándor sokáig frakcióvezető-helyettesként, majd a Medgyessy-kormány megalakulásától a Pénzügyminisztérium politikai államtitkáraként segítette pártját. Alig egyéves államtitkárságát másfél éves munkaügyi miniszterség követte: posztján vélhetően nem alkotott maradandót, mert első kormánya megalakulásakor, 2004. október elején Gyurcsány Ferenc helyettesét, Csizmár Gábort bízta meg a tárca vezetésével.
Magyar Bálint: botrány után államtitkár
Az SZDSZ elődjének számító Szabad Kezdeményezések Hálózatának megalapítója ifjú ellenzékiként már a rendszerváltás előtt belevetette magát a politikába Magyar Bálint. 1996 januárja és 1998 júliusa között Horn Gyula kormányában művelődési és közoktatásügyi miniszter volt. 1998 júniusától 2000 decemberéig az SZDSZ elnöke, a Liberális Internacionálé alelnökeként dolgozott. 2002-től 2006 júniusáig oktatási miniszter. Nevéhez fűződik az érettségi rendszer reformja, a kétszintű érettségire való áttérés, illetve a 2005-ös érettségi botrány is. Gyurcsány Ferenc akkor nagy nyomásra sem mozdította el helyéből, új kormányában azonban már nem volt helye.
Ismét posztot kap Baja
Az MSZP egyik alapítójaként mindig is erős helyet foglalt el a pártban, 1992 és 1996 között alelnök is volt Baja Ferenc. 1994 óta országgyűlési képviselő. A Horn-kormányban környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter volt, majd 2002 júniusában kinevezték a civil kapcsolatokért és az európai uniós csatlakozást előkészítő tájékoztatásért felelős miniszterelnökségi politikai államtitkárrá. 2003 őszétől kormánymegbízottként felügyeli a kormányzat informatikai fejlesztéseinek programját. Gyurcsány Ferenc első kormányában szintén politikai államtitkári posztot kap.
Nem rossz biznisz államtitkárnak lenni
A törvény szerint a Miniszterelnöki Hivatalban legfeljebb tíz államtitkár működhet, akik közreműködnek az összkormányzati érdekek érvényesítésében. Az államtitkárokat minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg, valamint minden naptári évben külön juttatásként legalább egyhavi illetményére és jubileumi jutalomra is jogosultak. Az államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap (ez jelenleg 36 800 forint) 12-szerese (441 600 forint), a különböző kiegészítéseknek, pótlékoknak köszönhetően azonban havonta közel egymillió forintot (nagyjából 949 500 forintot) is megkereshetnek. Az államtitkár ugyanis illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50 százaléka, amin felül vezetői illetménypótlékot is kap az alapilletmény 65 százalékának erejéig. Ráadásul az alapilletményt a miniszterelnök legfeljebb 30 százalékkal megemelheti. Ezen felül az államtitkárok szolgálati autóra is jogosultak.