Az október 23-i összecsapások után több (ismeretlen) rendőr ellen indult eljárás mint rendbontóval szemben. Az Országos Rendőr-főkapitányság nyolc, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka három feljelentést tett. Furcsa módon mindegyik beadvány ismeretlen tettesről szól, vagyis még a rendőrök sem tudták beazonosítani saját kollégáikat. Ügyészi körökből származó vélemény szerint nem is akarták. Sőt, bizonyos egységparancsnokok mintha kifejezetten szabotálnák az eljárásokat azzal, hogy megvezetik az ügyészeket. „Azonosító jel hiányában egyszerűen azt mondják, hogy ez a fiú nem az én egységemben volt, szerintem ez a kettes osztag. A kettes osztag vezetője meg ugyanezt mondja, csak fordítva.”
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője szerint is az azonosító jel hiánya miatt húzódik az eljárás. A vádhatóság minden lehetséges felvételt beszerzett a zavargásokról, beleértve a hazai- és külföldi tévécsatornák, magánszemélyek filmjeit, illetve a térfigyelő kamerák felvételeit is. Mint Borbély elmondta, a személyre szóló gyanú megállapításához az ügyészség kénytelen a rendőri vezetők közléseire támaszkodni.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta: a parancsnokok minden lehetséges módon együttműködnek az ügyészekkel; ha szándékosan hátráltatnák a nyomozást, maguk is bűncselekményt követnének el. Való igaz, ha egy rendőri vezető tudatosan elhallgatja a bűncselekményt elkövető beosztottja nevét, akkor bűnrészessé válik, amiért a katonai ügyészség indíthat ellene eljárást. Jelenleg a zavargások idején történt rendőri intézkedések ügyében a Budapesti Nyomozó Főügyészség, a Központi Nyomozó Főügyészség és a Budapesti Katonai Ügyészség nyomoz, illetékességtől függően. Utóbbi elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt folytat eljárást egy parancsnok ellen.