A bíróság döntésének indoklása szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek gyakorlását a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja. E jog – áll a magyarázatban – előzetes bejelentés nélküli gyakorlása bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek. Ez azért érdekes, mivel a gyülekezési törvény szerint az előre be nem jelentett tüntetéseket a rendőrség köteles feloszlatni.
Elégtelen a jogi szabályozás
A bíróság indoklásában szerepel az is, hogy tüntetések esetén nem alkalmazható az a rendelkezés, amely szerint ha rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít egy polgár, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. “Nem alakulhat ki, illetve nem folytatható olyan gyakorlat – olvasható a bíróság indoklásában –, amely egyfelől törvényi-jogalkotói szinten csak a legszűkebb körben korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását, másfelől viszont annak legkisebb mértékű megsértését is a jogalkalmazó olyan súlyos rendzavarásnak tekinti, amely azonnal rendészeti beavatkozást igényel.”
Ez a passzus a jogi szabályozás elégtelenségére mutat rá Kolláth György szerint. Az alkotmányjogász a FigyelőNetnek elmondta, a probléma azzal van, hogy ha a szervező nem jelenti be előre a rendezvényt (ami egy spontán megmozdulás esetén a háromnapos határidő miatt könnyen előfordulhat), azzal szabálysértést követ el, a rendőrségnek pedig mérlegelés nélkül kötelessége feloszlatni a megmozdulást. A feloszlatás azonban nemcsak a szabálysértő szervezőt, hanem a jogszerűtlen, de nem szabálysértő résztvevőket is érinti. Így Kolláth szerint megfontolandó ennek a szabálynak a lazítása. „Ráadásul az eljárás ebben az ügyben hivatalos személy elleni erőszak ügyében indult, az azonban sehol sincs szabályozva, mit jelent pontosan a rendőrség intézkedésre kényszerítése. Ezen a rendelkezés Alkotmánybíróság előtti megtámadásával lehetne segíteni” – véli a szakértő.
A szervezőket terheli a felelősség
A gyülekezési jogot az 1989. évi III. törvény szabályozza. Eszerint Magyarországon a rendezvények nem szorulnak engedélyezésre, csupán bejelentésre, amelyet három nappal a cselekmény előtt kell megtenni a helyi rendőrőrsön. Ez a szabály egyébként több szakértő szerint is idejétmúlt, hiszen pont az októberi tüntetések mutatták meg, hogy ez az időkeret sokszor betarthatatlan.
A bejelentésnek egyébként tartalmaznia kell a rendezvény kezdetének és befejezésének időpontját, a rendezvény célját, a résztvevők várható létszámát, illetve a rendezvényt szervezők nevét és címét. Ez azért fontos, mert – mint azt a mostani bírósági döntés is megerősítette – a szabálysértési törvény gyülekezési joggal való visszaélés címén csak a be nem jelentett rendezvények szervezőit rendeli büntetni, azok résztvevőit nem. A rendőrségnek sincs joga előállítani őket, kivéve persze, ha más jogsértést – például garázdaságot – elkövettek.
Nem kell azonban bejelenteni – az egyházi szertartások, kulturális és sportrendezvények valamint családi események mellett – a képviselők választásával összefüggő gyűléseket sem.
A rendőrség csak tudomásul vesz és feloszlat
A rendőrség bár nem engedélyezi a beérkező kérelmeket, csak tudomásul veszi, abban az esetben megtilthatja a rendezvény megtartását, ha az „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna”.
Ha viszont a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt valósít meg, vagy a tiltás ellenére mégis megrendezik, a rendőrség köteles feloszlatni azt. Az előbbi eset egyébként a szabályozás egyik ellentmondását is megmutatja: a rendőrségnek nincs lehetősége az egyértelműen törvénysértő rendezvények betiltására sem, így meg kell várnia, hogy a rendezvény megkezdődjön, megtörténjen a törvénysértés, hogy feloszlathassa azt.