A kutatóintézet a mintába került személyeknek 2000-ben, 2004-ben és 2006-ban is feltette a kérdést, hogy mennyire bíznak vagy nem bíznak meg a bíróságokban, a kormányban, a köztársasági elnökben, illetve a politikai pártokban.
A pártokban nem bízunk
A politikai pártok pozitív megítélése a legalacsonyabb mértékű a lakosság körében. A pártokban teljes mértékben megbízók aránya 2000-ben és 2004-ben is csak egy, míg 2006-ban három százalék. Ez a növekedés azonban a statisztikai hibahatáron belül van – jegyzik meg a kutatók. A negatív attitűdöket vizsgálva: míg 2000-ben és 2004-ben minden ötödik ember, addig 2006-ban minden harmadik ember nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem bízik meg a pártokban.
Tízből egy állampolgár bízik a kormányban
Az adatok azt mutatják, hogy a három vizsgált időpontban, Magyarország kormányában a lakosság kevesebb, mint egytizede bízik meg teljes mértékben. A legnagyobb mértékű bizalmatlanság is természetesen a kormánnyal szemben tapasztalható, míg hat évvel ezelőtt minden negyedik, addig tavaly decemberben minden harmadik lakos egyáltalán nem bízik meg a kormányban.
A bíróságokban egyre inkább bízunk
A bíróságokban teljes mértékben megbízók aránya 2000-től 2006-ig növekedett, míg hat évvel ezelőtt minden tizedik, addig 2006 decemberében minden ötödik válaszadó volt feltétel nélkül bizalommal ezen intézmény iránt. Ezzel párhuzamosan a bíróságokban egyáltalán nem bízók aránya 2000-től 2006-ig valamelyest csökkent, míg 2000-ben a lakosság 12 százaléka, addig 2004-ben és 2006-ban 9 százalékuk tartozott ebbe a kategóriába.
Az elnökbe vetett bizalom is romlott
A köztársasági elnökkel szemben már nem ennyire egyértelmű a helyzet: a vizsgált három időpont közül tavaly decemberben volt a legalacsonyabb azok aránya, akik teljes mértékben megbíznak benne. 2000-ben 24, 2004-ben 25 százalék feletti, míg 2006-ban 23 százalék körüli értéket mértek. A köztársasági elnökkel szemben a bizalmatlanok tábora 2000-hez képest két százalékról 12 százalékra nőtt.