A fejlesztéseket uniós forrásokból valósítják meg, a mintegy 400 milliárd forinthoz pályázat útján juthatnak a szolgáltatók. Ezekre a beruházásokra szükség lesz, hiszen a cél az, hogy az ellátást – amennyiben a beteg állapota megengedi – lehetőleg járóbeteg-rendelésen nyújtsák. A fejlesztések elsősorban azokat a kistérségeket érintik, ahol nincs szakorvosi ellátás.
A reform utolsó, nagy lépése az egészségbiztosítás reformja lesz, amely korszerű, európai módon szabályozza a biztosítási rendszert úgy, hogy megőrizze a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási jelleget és a nemzeti kockázatközösséget. Kiemelte: inkább szakmai, mint politikai viták zajlanak jelenleg is a kérdésben.
Megszűnt a háziorvosi praxisok ingatlan- és eszközfejlesztési hiteltámogatása, amelyre 2001 óta mintegy 20 milliárd forintot költöttek. A hitelből irodabútort, számítógépet vásárolhattak vagy rendelőt újíthattak fel az orvosok. Molnár Lajos szerint a háziorvosoknak „kellően fejlett informatikai és eszközpark” áll rendelkezésre, illetve „az elmúlt öt év elegendő volt ahhoz, hogy aki fejleszteni akart, az hitelt vegyen fel”. Hozzátette: új hitelszerződéseket január 1-jétől nem lehet kötni, a már megkötött szerződések támogatása folyamatos.