A tavalyi évhez hasonlóan idén is mintegy 12 milliárd forint áll rendelkezésre a határon túli magyarok támogatására – fogalmazott Gémesi Ferenc. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található „határon túli” támogatás. Az egészségügyi tárcához kerültek például azok a források, amelyeket a határon túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket.
Csökken a létszám, de marad a pénz
A Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, ám a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják majd át, így két, legfeljebb két és fél milliárd forintra „töltődhet” fel a Szülőföld Alap – tette hozzá. Az említett közalapítványok feladatait a Szülőföld Alap Iroda látja el, ez lesz az az intézmény, amely a pályázatok lebonyolítását is elvégzi a jövőben.
A megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítványok 30-40 munkatársa közül „nagyjából” hatan dolgozhatnak majd tovább az irodánál. A Szülőföld Alap irodában várhatólag 10-12 munkatárs el tudja majd látni a feladatokat – fogalmazott a szakállamtitkár.
„Elmarad a falunap”
Pomogáts Béla, a határon túli magyarok identitásának megőrzését szolgáló Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke a kisközösségek támogatásának megőrzése mellett emelte fel szavát. Azokra a meg nem erősített hírekre, amelyek szerint megszűnnének az 50 ezer és 300 ezer forint közötti, úgynevezett kis összegű támogatások, azt a véleményét fejtette ki, hogy egy ilyen döntés a kisközösségi élet kárára lehet.
Ezek a támogatások teszik lehetővé a határon túli magyar kulturális és társadalmi háló fennmaradását, a helyi identitás megőrzését – hívta fel a figyelmet. Példaként említette: ha egy települési közösség nem kap 50 ezer forintot ahhoz, hogy falunapot rendezzen, akkor “a falunap el fog maradni”.
Változások
A kormány korábban közölte: január 1-jétől megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, a szervezet feladatát a MeH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága veszi át. Változás továbbá, hogy január 1-jével létrejön a Szülőföld Alap Iroda, és átalakulnak a határon túli magyar közalapítványok is. Az iroda a határon túli magyaroknak átlátható, hatékony, politikai befolyástól mentes támogatási rendszert, illetve a támogatások folyósításának kiszámíthatóságát biztosítja – közölte Danks Emese.
A szervezeti átalakításokkal a három közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be.