A cégeknek megéri adakozni
A Nonprofit Kutatócsoport legutóbbi felmérése szerint a vállalatok évente 35-40 milliárd forinttal járulnak hozzá a civilszervezetek költségvetéséhez. A „legkifizetődőbb” a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása: a nekik átadott pénz, tárgyi eszköz vagy a számukra nyújtott szolgáltatás értékének 120 százaléka, tartós adományozás esetén 140 százaléka, de legfeljebb az adózási eredmény ötöde számolható el csökkentő tételként. Közhasznú szervezet vagy egyház támogatása esetén az adomány tényleges összege elszámolható, de tartós adományozásnál itt is ötödével nő a kedvezmény. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások kevesebb mint tizede, 20 ezer cég csökkentette tavaly adóalapját adományhoz kapcsolódóan, átlag egymillió forinttal.
Szakértők szerint karácsonykor az emberek adakozó kedve jelentősen megnő, igaz, ennek alátámasztására eddig nem készült empirikus kutatás. Az Oltalom Karitatív Egyesület hat éve minden esztendőben forró teával és zsíros kenyérrel kedveskedik az adományozóknak. A szervezet a Vörösmarty téren lévő munkatársai szerint azonban kezdeményezésük mégsem tekinthető sikeresnek, hiszen nem jellemző a vásárlókra, hogy kinyitnák pénztárcájukat a szegényeknek, s így nem sikerül a remélt összeget összegyűjteniük. Hasonlóan gondolkodnak az általunk megkérdezett hajléktalanok is, akik a tér körül elhelyezkedve próbálnak az esemény hangulatából egy kicsit részesülni, ám az emberek nekik sem adnak. Elkerülik őket.
Bizalmi kérdés
A jelenséget az általunk megkérdezett szakértők egyféleképpen magyarázták: a bizalmatlansággal. „Az emberek nem éreznek feléjük erős részvétet. Hiszen sokuk, ha rájuk tekint, az alkoholra, a tönkrement családokra és az árván maradt gyerekekre asszociál . Másrészt az emberek nem szívesen gondolnak bele a helyzetükbe” – vélte Kuti Éva, a Nonprofit Kutatócsoport munkatársa kérdésünkre. Primuszné Sára Réka, a Menhely Alapítvány adományszervezője hasonló módon magyarázta a helyzetet: „Az emberek úgy gondolják, ha szakmai szervezetnek adakoznak, akkor az adományuk jó helyre kerül. Az adakozók ugyanis szeretnek tisztában lenni azzal, hogy mire is fordítják a pénzüket”.
A Magyar Református Szeretetszolgálat az adakozó kedv felélesztését tűzte ki célul, amikor 110 tonna intervenciós gabonából 1-1 tonnát ajánlott fel helyi közösségeknek. A pályázat feltétele volt azonban a közvetlen kiosztás. „Célunk volt az adakozó kedv felébresztése, hiszen ha közvetlenül adományozunk, akkor inkább a magunkénak érezhetjük a problémát” – nyilatkozta lapunknak Czibere Károly, a szolgálat vezetője.
Fontos időszak
Ha a közvetlen adományozástól eltérünk, s a közvetett – alapítványok és szervezetek által szervezett – adományozást vizsgáljuk, akkor már jóval pozitívabb képet kaphatunk. Hiszen a tapasztalatok szerint karácsonykor jócskán megnő az emberek adakozó kedve, s az alapítványok az adományok jelentős részét is ilyenkor kapják. Az S.O.S. Gyermekfalu például adományai 98 százalékát magánszemélyektől kapja, melyet az évente négyszer megjelenő Hírnök kiadványukból származó bevétel fedez főként. A karácsonyi kampány során pedig körülbelül a négy lapnak megfelelő összeg folyik be az alapítványhoz.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tavaly egy országos hipermarketben szervezett gyűjtést, amely során 667 kartonnyi – megközelítőleg nyolcezer kilogramm – élelmiszer gyűlt össze, körülbelül 5 millió forint értékben. Az akciót idén is folytatják, több üzletben. „Adományokat azonban nemcsak magánszemélyektől kapunk, hanem vállalatoktól is, akik tavaly összesen 25 tonnányi élelmiszert adtak” – nyilatkozta Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke.
A Menhely Alapítvány elmondása szerint karácsonykor nem gyűjt külön pénzt, mégis az adományok több mint egyharmada a december és a február közötti időszakban érkezik a szervezethez. Az adakozó kedvet pedig a médiában megjelenő hírek is ébresztik, a társadalom ilyenkor fokozottan tud az utcán élő emberekre figyelni.
MikulásGyár az ország több pontján
A Magyar Vöröskereszt idén szintén megrendezte a tavaly kiemelkedően sikeressé vált MikulásGyár programot, már nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Így Budapesten volt egy „gyár” a hagyományoknak megfelelően a Felvonulási téren, valamint két budapesti és 16 vidéki városban is. Morzsányi Évának, a Magyar Vöröskereszt főtitkárának elmondása alapján ugyanis olyan nagy volt az igény a MikulásGyár iránt, hogy elengedhetetlen volt a vidéki megjelenés is. A szervezet tavaly így összesen 86 millió forint értékben gyűjtött tárgyi adományt, amelyből több mint 100 ezer család karácsonyát tudták szebbé tenni. A Magyar Református Szeretetszolgálat pedig a Nyilas Misi Karácsonya című programmal készült a karácsonyra, amellyel több rászoruló gyermek fája alá tud ajándékot tenni.
Sikeres gyűjtés: jó ötlet, konkrét cél és sikeres médiamegjelenés
A Magyar Református Szeretetszolgálat akciója a hatékonyabb működést szolgálja, hiszen szükséges volt az igények becsatornázása, hogy átfogóbb gyűjtések születhessenek. „Kevés adomány jön általános célokra, az emberek jobban szeretnek konkrét célokra adományozni” – nyilatkozta Czibere Károly.
Ha a hatékonyabb gyűjtést tekintjük fontosnak, akkor szinte minden megkérdezett szakértő kiemelte a médiában való megjelenés gyakoriságát. Legjobb példaként talán éppen a MikulásGyár szolgál. „Egy jó ötlettel a civil szférában lehet aratni, ám közhelyes akciókkal nehezebb pénzt gyűjteni” – vélte Kuti Éva. Az S.O.S Gyermekfalu és a Menhely Alapítvány példája is azt támasztja alá: a televízióban játszott reklámjaik kézzelfogható eredménnyel párosultak. „Az alapítványoknak az adakozó után kell menniük, s figyelembe kell venni azok szokásait is, hiszen a hagyományos adakozás a postai úton igen nehézkes is lehet” – nyilatkozta Morzsányi Éva.
Adakozunk, de keveset
A Nonprofit Kutatócsoport legutóbbi felmérése szerint a magyar lakosság körülbelül 74 százaléka adományoz legalább egyszer egy évben a civilszervezetek és az egyházak számára vagy pénzt, vagy tárgyi adományt, vagy mindkettőt. Továbbra is kiemelkedő összegnek számít a templomi perselybe szánt pénz a maga 58 százalékával, míg a koldusoknak az adományozók 27 százaléka segített valamilyen formában évente legalább egyszer, de az összes összegből csupán 18,5 százalékkal részesülhettek. Ha az alapítványoknak nyújtott támogatásokat vesszük, akkor az egyházi, a szociális és az oktatási szervezetek kapták a legtöbb pénzt. A leggyakrabban adományozott összeg ezer és ötezer forint között helyezkedik el, míg a legtöbbet adakozónak a 30 és 60 év közötti kétgyermekes, magasan képzett, megbecsült munkával rendelkező, vallásos nők számítanak.