Az új képzési és a felvételi rendszer, valamint az intézmények átalakulása – elsősorban ezek miatt volt szükség új felsőoktatási törvényre (ftv). Az előkészítés és a törvény vitája, megszavazása is hosszú ideig tartott, többek között azért, mert alkotmányossági aggályok merültek fel. 2006. március 1-jén azonban életbe lépett az ftv. A hallgatókat érintő változások legnagyobbika a többciklusú (lineáris) képzési rendszer, ismertebb nevén bolognai rendszer. Ez alapján a felsőoktatás egymásra épülő alap-, mester- és doktori képzésből áll. Néhány kivételtől eltekintve – például orvos- és jogászképzés – megszűnnek a hagyományos egyetemi és főiskolai szakok. Az új típusú rendszerre 2004-ben kezdődött az átállás, már ekkor elindultak a BSc-szakok néhány intézményben, 2006 szeptemberétől azonban felmenő rendszerben megszűnik a hagyományos egyetemi és főiskolai képzés. Azaz a 2006 szeptemberében kezdők már csak alapszakra jelentkezhettek.
Egyetemekből cégek
A felsőoktatási törvény bővítette a hallgatói jogokat is: az egyetemeken, főiskolákon tanulók végszükség esetén akár bírósághoz is fordulhatnak a sérelmeikkel. Az intézmények önállóságát is szabályozza a törvény, az irányítást pedig kettéválasztja. Az egyetemi tanácsok helyébe lépő szenátus felelős a tudományos vezetésért, a gazdasági kérdések azonban a gazdasági tanácsokhoz tartoznak majd. A főiskolák és az egyetemek ezentúl átcsoportosíthatják előirányzataikat, saját bevételeiket pedig külön számlán kezelhetik, sőt akár állampapírt is jegyezhetnek és céget alapíthatnak.
A gazdasági tanácsok felállítását sok vita kísérte, működésüket végül alkotmányellenesnek nyilvánították, mondván, sérti az egyetemi autonómiát. A felsőoktatási törvény módosítását októberben viszont úgy fogadták el, hogy a gazdasági tanácsok közreműködnek a szenátus döntéseinek előkészítésében és véleményezik az egyetemi autonómia körébe utalt ügyekben tervezett lépéseket. Nincs viszont önálló döntési vagy egyetértési joguk, ez továbbra is az egyetemi vezetőkből álló szenátusok feladata.
Mindenki megfizet, csak nem tudja, mennyit
A hallgatókat leginkább érintő változás a tandíj bevezetése: bár ezt csak azok fogják fizetni, akik 2007-ben jelentkeznek valahova, és ők is csak másodévtől, a júniusi bejelentés nagy vihart kavart, tandíjtüntetést is szervezett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.
A hivatalosan fejlesztési részhozzájárulásnak nevezett tandíj az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatókat érinti, akik alapképzésben 105, mesterképzésben 150 ezret fizethetnek, ettől az összegtől azonban az intézmények 50 százalékkal eltérhetnek – bármelyik irányba. A legjobb tanulók tandíjmentességet kapnak, sőt akár a költségtérítésesek is átkerülhetnek ebbe a kategóriába. A befolyt pénz legalább harmadát, de legfeljebb felét az intézményeknek hallgatói tanulmányi ösztöndíjra kell majd kifizetniük, a fennmaradó részt pedig egyetemi fejlesztésekre kell fordítani.
A felsőoktatási intézménybe jelentkezők a tandíj pontos összegét csak a jelentkezési határidő előtt néhány héttel fogják megtudni. Nem készült még el ugyanis az erről szóló minisztériumi rendelet, márpedig ez kell ahhoz, hogy az egyetemek belső szabályzatukban rögzítsék a tandíj pontos mértékét.
A hallgatók döntenek
A felsőoktatási reform újabb lépéseit novemberben jelentette be Hiller István miniszter. Ez alapján az adott év 12. osztályos gimnazistáinak 68 százalékában határozta meg a felsőoktatásban államilag finanszírozott helyek számát. Ez 2007-ben a 82 300 érettségizőre vetítve 56 ezer főt jelent. Emellett egyes területeken nő, máshol csökken a helyek száma a munkaerőpiac jelzései szerint. Az orvosi karokon marad az eddigi keret, de a természettudományi karokon például 2,63, a műszaki tudományos szakokon 1,8 százalékkal nő, míg az agrárszakokon 29,58, bölcsészen 20, pedagógián 23,08, a jogi karokon pedig 13,23 százalékkal csökkennek a finanszírozott helyek.
Minden intézménynél meghatároznak egy kapacitásszámot is, ami az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók összlétszámát rögzíti. Ezt az alapító dokumentumok és az elmúlt évek jelentkezései alapján számítják ki. Ezen belül azonban nem döntik el fixen az államilag finanszírozott helyek számát, hanem az első helyen jelentkező hallgatók száma és minősége alapján határozzák meg. Így a legnépszerűbb, legnevesebb karokon elképzelhető, hogy mindenki államilag finanszírozott képzésben vehet majd részt, miközben lehetnek olyan intézmények is, ahova emiatt nem jut államilag finanszírozott hely. Ezek a kapacitásszám mértékéig kioszthatnak költségtérítéses helyeket, ám ha ebből nem tudják eltartani magukat, elképzelhető hogy néhány év múlva csődbe mennek.
A szegényekért aggódnak
Jövőre valamelyest változik az érettségi rendszere: az eddigi három vizsgaidőszak helyett csak kétszer, ősszel és tavasszal maturálhatnak majd a vizsgázók. Az idei tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy az őszi és különösen a téli vizsgákra viszonylag kevesen jelentkeztek, a feladatsorok előállítása és a vizsgák lebonyolítása viszont rengeteg pénzt emésztett fel. Ősszel így a középiskolások is tehetnek előrehozott akár emelt, akár középszintű vizsgát, de a korábban érettségizettek is javíthatnak az eredményeiken.
Az államilag finanszírozott keretszám, 56 ezer fő tíz százaléka vehet részt államilag támogatott esti vagy levelezős képzésben. Ez kétezer fővel kevesebb, mint idén, amikor 7600 főt vettek fel támogatott részidős képzésre. Oktatáskutatók szerint mindez azzal jár, hogy a szegényebbek ki fognak szorulni a felsőoktatásból, mivel képtelenek lesznek munka mellett finanszírozni a tanulmányokat, az albérletet és az egyéb költségeket. Ráadásul ők már államilag finanszírozott nappali képzésre is nehezebben kerülhetnek be, mert a szüleik nem tudnak pluszpontokat hozó különnyelvórákat, esetleg külföldi tanulmányutat fizetni.