A szocialista politikus kihívásként említette, hogy igyekeztek elérni, a “nem életképes” költségvetés ne húzza vissza az életképes szerkezetű gazdaságot. A társadalom területén a szociális ellátórendszerek átalakítása volt a kihívás, míg a politika területén a radikalizmus komoly politikai tényezővé válása – közölte. A frakcióvezető szerint mindegyik kihívásra született olykor régen halogatott válasz.
Más alternatíva nincsen
A frakcióvezető elmondta: a gazdasági kihívásra a kiigazítás volt a válasz, amelynek eredményei már látszanak, többek között abban, hogy a gazdasági elemzők és a befektetők szemében is javult a hitelesség, de az eredmények megmutatkoznak a stabil forintárfolyamban is. Hozzátette: ennek ára az, hogy jövőre 4-5 százalékkal csökkenek a reálbérek, és az adócentralizáció mértéke 1,5 százalékkal emelkedik, azaz ennyivel többet vonnak be a közös kasszába a nemzeti jövedelemből.
Mint mondta, a nyugdíj-, az egészségügyi és a oktatási rendszer átalakítása, a változások “összetorlódása” miatt komoly próbára tette az ország teherbíró képességét. Lendvai Ildikó nem zárta ki, hogy lettek volna “ügyesebb és tapintatosabb” módszerek, de szerinte senki nem vázolt fel más alternatívát.
A mozgatóerő
A frakcióvezető azt mondta: a rendszerváltás óta 2006-ban érte legerősebb kihívás Magyarországon a köznyugalmat, a radikalizmus komoly közéleti tényezővé lépett elő. Az ország megállta a próbát, a köznyugalom értékét pedig soha nem jegyezték ilyen magasan Magyarországon – tette hozzá. Úgy vélte, az, ami az utcán történt, “erősebben fogalmazó történészek szerint a puccskísérlet”, elvetélt. Hozzátette: mindezek ára az volt, hogy előkerült a radikális kártya a parlamenti kereteken belül működő politikai erők játszmáiban. A politikus szerint mára a radikalizmussal való fenyegetés a közbeszéd természetes elemévé vált.
Lendvai Ildikó pozitívan értékelte, hogy a kormányoldal képes volt tartani a változások irányát és tempóját is. A fő bajnak a “partnerdeficitet” nevezte, vagyis, hogy a politikai partnerekkel való tusakodás túl sok energiát vont el a társadalmi partnerek keresésétől. Hozzátette: a jövő év egyik legfontosabb feladata ennek a deficitnek a ledolgozása.
Szerinte az MSZP-frakció rácáfolt a sztereotípiákra, nem állt a változások útjába, nem “szavazta szét” a törvényeket. “Nem leküzdendő tehetetlenségi erőt, hanem valódi mozgatóerőt jelentett” – fűzte hozzá.
Fidesz: az emberrerknek volt kihívás
A Fidesz helyettes szóvivője szerint nem a baloldalnak volt a kihívás éve, hanem a magyar embereknek. Véleménye szerint Lendvai Ildikó az értékelhetetlent próbálta értékelni, ugyanis az MSZP nem szerzett érvényt október 1-je után az emberek akaratának, és ezzel nyílt bizalmi válság alakult ki a kormánypártokkal szemben.
Az MSZP hazug politikát folytatott, mert választási ígéreteivel szöges ellentétben viselkedett a parlamentben. Megszavazta a tandíj, a vizitdíj és az új adónemek bevezetését, és hozzájárult minden adóemeléshez, ezzel megélhetési válságot okozva – folyatatta a fideszes politikus. Hangsúlyozta: az MSZP “egy önző, hazug és hűtlen” párt lett azáltal, hogy a kirekesztésen alapuló fejlődés oldalára állt.