Sokba került Katona Tamásnak a Magyar Gyáriparosok Országos Konferenciáján tartott előadása: a pénzügyi államtitkári állásába. Igaz, a tárcánál ma is tartja magát az a vélekedés, miszerint ügyében nem szakmai, hanem politikai döntés született, mindenesetre az ürügyet a rendezvényen elhangzott elszólása adta.
A nagy számok törvénye alapján azonban szinte várható volt, hogy előbb-utóbb meglesz az indok, hiszen a vezető közhivatalnokok külső fellépései rendszeresnek tekinthetők. A meghívó fél pedig arra számít, hogy a hivatalos tájékoztatásnál több is elhangzik majd a teremben.
Egyeztetések
„A szabályok szerint az előadó köteles az előzetesen egyeztetett minisztériumi álláspontot képviselni” – közölték a pénzügyi tárca sajtóosztályán. „Előadásokat – néhány eset kivételével – miniszteri, államtitkári, főcsoportfőnöki szinten tartanak a minisztérium munkatársai” – tették még hozzá. Azt viszont már nem kívánták elárulni, Katona Tamás betartotta-e az előírást, amikor azt mondta: a kormány 2008-tól a 10 millió forint alatti ingatlanokra is adót vetne ki.
További részletekről azért sem tudnak beszélni a tárcánál, mert azt nem szabályozzák részletesen, mi hangozhat el egy házon kívüli előadáson. Ugyanez a helyzet a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, ahol az a bevett szokás, hogy a „fellépést” vállaló főosztályvezetők a felettesüktől engedélyt kérnek ehhez, s távollétük alatt helyettesről gondoskodnak. Érdekes módon arról csak a Miniszterelnöki Hivatalban tettek említést, hogy alkalmazottjuk a jogviszony létesítésekor titoktartási nyilatkozatot is tesz. (Ennek betartása egyébként nem járhat a közérdekű adatok eltitkolásával vagy meghamisításával.) A hivatalban még külön titokvédelmi szabályzatot is kidolgoztak. Röviden: a titoktartás munkaköri kötelesség. A kollégák kizárólag miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi engedéllyel szólalhatnak meg a nyilvánosság előtt. Ennek tudható be, hogy külső előadást nem túl sűrűn tartanak, bár erről bővebb tájékoztatást nem kaptunk.
A legnagyobb érdeklődés – érthető módon – nem valamelyik minisztérium, hanem az adóhivatal tisztviselői iránt nyilvánul meg, ahol ügyelnek arra, hogy a külső előadások minél kevésbé zavarják a munkavégzést. „Magam évente 50-60 előadást, közszereplést vállalok, de a túlnyomó többségüket munkaidőn kívül” – hivatkozik a saját példájára Nagy József, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) titkársági főosztályvezetője. A testület 12 ezres létszámához viszonyítva nem túl széles annak a mintegy 250 vezető munkatársnak a köre, akik Nagy szerint rendszeresen tartanak külső felkérésre előadásokat, ám a becslések szerint őket évente összesen több ezer fellépésre hívják. Népszerűségük érthető: a megbízók elsősorban azokra kíváncsiak, akik ismertek a közvélemény előtt, rendszeresen publikálnak a lapokban, s szakmai tekintélyt vívtak ki maguknak.
Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke azt gyanítja, hogy a szaporodó felkérések mögött mögöttes szándék is meghúzódik. Szerinte széles körben elterjedt nézet, hogy a vezető hivatalnokok jóvoltából bennfentes információkhoz lehet jutni. „A megbízók azt hiszik, ez az a forrás, amiből meríteniük kell; pedig hivatalból aligha mondhatnának többet a köztisztviselők, mint ami a Magyar Közlönyben megjelenik” – fogalmaz a szakértő. Fájlalja viszont, hogy az általános hiedelem miatt szinte már csak az apparátus tagjait hívják előadásokat tartani. „Majdhogynem kisajátították a piacot” – jellemzi a helyzetet Vadász, aki szerint ez nem normális állapot. A magánszektor szereplői, a vállalkozók ugyanis fizetnek azok előadásaiért, akik amúgy kitalálják, milyen jogszabályok vonatkozzanak rájuk.
Mellékes
Kétségtelen az is, hogy az előadások és konferenciák jóvoltából tekintélyes mellékjövedelemre tesz szert az érintett kör. A pontos szám nem ismert, de a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének tapasztalatai szerint egy félnapos előadás tarifája 60 és 80 ezer forint között mozog, míg egy egész napos elfoglaltság ára 120-150 ezerre tehető. Túlzás nélkül állítható tehát, hogy több százmilliós piac alakult ki. Az adójogszabályok állandó változása miatti nagy érdeklődést látva korábban egyébként felvetődött, hogy az APEH főállásban alkalmazhatna olyan előadókat, akik csakis a felkéréseknek tennének eleget, s a díjazás is az adóhivatalt illetné meg. Információink szerint időközben letettek erről a szándékról, amely aligha váltott volna ki osztatlan lelkesedést a hivatal munkatársai körében.
Brüsszelben nincs tiszteletdíj
Az Európai Bizottság tisztviselői főszabályként nem vehetnek fel tiszteletdíjat konferenciákon és más rendezvényeken való fellépésért és az ezeken tartott előadásokért. Ezt a kérdést másokkal – például kisebb ajándékok elfogadásának feltételeivel – egyetemben egy belső bizottsági etikai kódex szabályozza. Napidíj azonban automatikusan jár az eurokratáknak, ha munkaadójuk, az Európai Bizottság küldi el őket egy eseményre. Kivételes esetnek számít az is, ha a szervezők a konferencia során elhangzott beszédekből tanulmánykötetet állítanak össze; ilyenkor a bizottsági tisztviselők is jogdíjat kaphatnak, feltéve, hogy előre szólnak feletteseiknek, és erre engedélyt kérnek. Cikkek és publikációk után is felvehetnek fizetséget, de előzetesen ezt is engedélyeztetniük kell. Brüsszelben és az unió más városaiban egyébként, különböző meghívásoknak eleget téve, naponta százával tartanak előadásokat uniós tisztviselők.
GYÉVAI ZOLTÁN, BRÜSSZEL