Az egészségügy átalakítására szükség van, de nem mindegy, hogy milyen áron – derült ki az Egészségügyi reform – érvek és ellenérvek című budapesti, csütörtöki konferencián.
Potyautasok kíméljenek
Draskovics Tibor, az államreform bizottság vezetője leszögezte: alapvető változások kellenek, világos irányokat kell kijelölni annak érdekében, hogy a betegek kiszolgáltatottsága csökkenjen. Szerinte az alapvető probléma ott van, hogy többet költ az állam, mint amennyi a rendelkezésre áll, ezért három célt kell megfogalmazni a reformok során: a fenntarthatóságot, a jobb szolgáltatást és a hozzáférés javítását.
A társadalombiztosítási rendszerről elmondta: a jelenlegi rendszer “nem valódi rendszer”. Változásra van szükség, mert kötelező, de sokan nem fizetnek járulékot, mert a biztosító nem gyakorol kontrollt a pénz elköltése és a nyújtott szolgáltatás felett, és mert a biztosított kiszolgáltatott – sorolta. Hozzátette: nincs olyan kormányzati szándék, hogy forrást vonjanak ki az ágazatból, hiszen az átalakítás során megtakarított pénzzel fejleszteni lehet azt, nem lesz azonban plusz pénz a változatlan struktúrára.
Az egészségügyi miniszter előadásában elmondta: a kormány arra van kényszerítve, hogy elkezdje a reformot, mert a rendszer igazságtalan. Működik ugyan, de a benne résztvevők eddig csak a “túlélésre játszottak”. Az egész rendszert kell átalakítani, abból részeket nem érdemes átstrukturálni, hiszen nincs még egy olyan összetett ágazat, mint az egészségügy – mondta Molnár Lajos. A tárcavezető elismerte: nem lehet hibátlanul végrehajtani egy ilyen átalakítást, és valószínűleg lesznek hibák és technikai tévedések, amelyeket majd korrigálni kell.
Több-biztosítós ördög
Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke azt mondta, hogy az egészségügy ürügyén a vita sokszor valójában már a pártok társadalomképéről szól, és több év óta “túlélő mítoszok” gátolják a tisztánlátást. A több-biztosítós rendszerről szólva elmondta: az “nem az ördögtől való”, de hordoz társadalmi kockázatokat, és illúzió az, hogy az átalakítás során teljes lesz a konszenzus.
Mikola a feltőkésítés mellett
A Fidesz szakpolitikusa szerint reformot pénz nélkül nem lehet elkezdeni, de nem is lát egységes koncepciót. Mikola István véleménye szerint az ágazatot fel kell tőkésíteni. Elmondta: nagy horderejű rendszerátalakítást nem lehet ilyen gyorsan megcsinálni, ehhez legalább két kormányzati ciklus szükséges, és hibának tartja azt, hogy az orvost, mint a költséghatékonyságot elősegítő szereplőt, kihagyják az átalakításból. Véleménye szerint helye van a magántőkének a rendszerben, de csak szabályozott keretek között.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is azt a véleményt osztotta, hogy át kell alakítani a rendszert, de ez többletforrás nélkül nem lehetséges, a késedelem pedig “rohanásba torkollik”.
Hova rohanunk?
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke hozzászólásában elismerte, hogy szükség van az egészségügy átalakítására, de a módszerrel, az eszközökkel és az átalakításra szánt idővel kapcsolatban már vannak fenntartásaik. Meg kell határozni a kapacitásokat – folytatta -, de nem hisznek abban, hogy a járóbeteg-szakellátásba átcsoportosítandó feladatok önmagukban garanciát jelenthetnek a szerkezetátalakításra.