Hazaküldik a romákat
“A magyar állampolgárok nem kaphatnak Svédországban menedékjogot, mivel uniós állampolgárként nem jogosultak menedékjogra” – tájékoztatta a budapesti Svéd Nagykövetség csütörtökön az MTI-t. A Svéd Nagykövetség azzal indokolta döntését, hogy Svédországban nincsen hivatalos munkavállalási célú bevándorlási lehetőség.
Csütörtök reggel újabb 20 roma indult a délben induló repülővel Malmőbe. A roma családok több tagja a repülőtéren összegyűlt újságíróknak az utazást azzal indokolta, hogy “elegük lett Magyarországból, abból, hogy nem találnak munkát”, és abból is, hogy “nem ritkán rasszista atrocitásokkal kell szembesülniük”.
A pécsi, 40 év körüli Kolányos Tibor elmondta, rokonai hónapok óta kinn élnek Malmőben, ahova a bíztató telefonok és levelek hatására indulnak most útra a családok. A férfi hozzátette “politikai menedékjogot is kérünk”.
A felvetésre, hogy a magyar külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy a svéd hatóságok “legvalószínűbb, hogy kitoloncolják őket Svédországból”, többen azt mondták, hogy “akkor megyünk tovább Hollandba vagy Németbe, vissza semmiképp”.
A svéd hatóságok az eddig vizsgált 27 menedékkérelem közül egyet sem hagytak jóvá – mondta a Külügyminisztérium szóvivője a FigyelőNetnek. A Mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke egyébként úgy tudja, a következő két napban további 15-16 család tervezi, hogy Svédországba utazik.
Támogatást várnak
Csütörtök reggelig százhuszonkét mohácsi roma kért politikai menedékjogot Svédországban. A külügyi szóvivő úgy tudja: elterjedt a hír, hogy a kiutazók Svédországban támogatást és szociális segélyt kapnak. Ugyanezt mondta a Mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke is, aki hangsúlyozta: a romák nem üldöztetés miatt, hanem a jobb élet reményében hagyták el az országot. Tájékoztatása szerint Baranya déli részén nagy a munkanélküliség, az amúgy is hátrányos helyzetű roma lakosság nehezen talál állást, nagy részük egyre nehezebben tudja fedezni megélhetésének legalapvetőbb költségeit is.
Kitoloncolás vagy munkahely?
Az Európai Unión belül szinte lehetetlen, hogy egy másik tagország megadja a politikai menedékjogot. Az 1997-es Amszterdami szerződéshez csatolt jegyzőkönyv szerint ugyanis az unió elismeri a tagországok biztonságosságát, azaz az EU nem is feltételezi, hogy alapja lehetne a menedékjognak. Csak nagyon kivételes estekben kaphatja meg valaki a politikai menedékjogot, akkor is csak ha bizonyítani tudja az estleges üldözést. Az Európai unió történetében eddig 23 személy kapott ilyen jellegű menedékjogot.
A Külügyminisztérium egyébként arra hívja fel a kiutazók figyelmét, hogy kérelem elbírálása után valószínűleg kitoloncolják őket Svédországból. A nemzetközi jog szerint viszont hat hónapig munkakeresés címén az országban tartózkodhatnak a Mohácsról Svédországba utazó romák.