Jelenleg nem lehet olyan politikai témájú közvélemény-kutatási kérdést feltenni, ahol a válaszok ne a pártok véleményét tükröznék vissza – mondta a Medián kutatója a FigyelőNetnek. Karácsony Gergely szerint az emberek az ideológiai, illetve a napi politikai kérdéseket erősen pártosan ítélik meg.
A szakértő szerint a magyarok politikai elkötelezettsége nemzetközi összehasonlításban is nagyon erős, a régiót tekintve pedig kiemelkedően igaz ez. „Az a magyarázat, amellyel a pártok Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor bukását el akarják érni, az adott tábor szavazói szerint is teljesen elfogadható. Ez egyébként nem újkeletű dolog, a 2002-es kampány óta tapasztalható a másik érveinek meg nem hallása, de azóta a probléma egyre mélyül” – mondta Karácsony Gergely. Hozzátette: ennek többek között az az oka, hogy az autonóm politikai szervezetek gyengék Magyarországon, ráadásul a sajtó sem tölti be megfelelően az autonóm véleményformáló szerepét.
Október 23. jó példa
A Századvég legfrissebb kutatása jó példa erre. Az október 23-i eseményeket értékelő tanulmány szerint erősen megosztotta a válaszadókat az a kérdés, hogy az összecsapások a tüntetők támadásának eredményeként alakultak-e ki, vagy a rendőrség provokálta ki az összecsapásokat.
A megkérdezettek 24 százaléka szerint a tüntetők, 41 százaléka szerint viszont a rendőrök kezdeményezték az erőszakos cselekményeket, további 21 százalék szerint mindkét fél közrejátszott a zavargások kialakulásában. A Fidesz szavazóinak valamivel több mint fele egyértelműen a rendőrséget hibáztatja, az MSZP-sek 86 százaléka pedig a tüntetőket.
Utáljuk a másik párt politikusait
A Szonda Ipsos elemzése szerint októberben a korábbinál is erősebb politikai szakadék mutatkozott a bal- és jobboldali szavazók között. Az eddigi csúcsértékeket is jóval meghaladva a szocialisták 76 százaléka számára a polgári párt a legellenszenvesebb, míg a Fidesz híveinek 78 százaléka leginkább az MSZP-t utasítja el. „Az október 23-i és az azt megelőző események értékelésénél is egyértelmű volt, hogy az egyes táborok fekete-fehéren látták az eseményeket.
Jól mutatja mindezt a politikusok népszerűsége: az ellentábor politikusait soha nem látott mélyponton ítélték: 100-ból 20 pont alattira. Ki kell azonban emelni, hogy a saját politikusok iránti pozitív érzelem sem annyira erős már, egyfajta középirányt mutat” – mondta Závecz Tibor a FigyelőNetnek. A Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója ez utóbbi jelenséget azzal magyarázta, hogy a politikai elitből már mindenkinek volt lehetősége arra, hogy – mint a szakértő fogalmazott – bevonuljon a történelem dicső lapjaira, a jelenlegi konfliktusok kialakulásában senki sem ártatlan.
Stabilizálódott pártpreferenciák
Nem mért jelentős változást az őszödi beszéd előtti állapotokhoz képest a Medián közvélemény-kutató októberben: a lakosság teljes körében a Fidesz 40 százalékos támogatást élvez az MSZP 27 százalékával szemben, a biztos szavazók körében ez az arány már 51-32 a Fidesz javára. A Szonda Ipsosnál a szabadságharc ünnepnapjai előtti héten a biztos pártválasztók körében a Fidesz 17 százalékkal vezetett az MSZP előtt. Ez három százalékkal kisebb előny, mint amekkora a kutatócég szeptemberi vizsgálata idején volt. Az összes választókorú 33 százaléka szavazna a Fideszre, míg 24 százalékuk az MSZP-re. A Gallup szerint a teljes lakosság 23 százaléka a szocialistákat, 32 százaléka pedig a Fideszt választaná. A Tárkinál a teljes népességen belül 32-24 arányban vezet a Fidesz, a biztos szavazó pártot választóknál ez az arány 50-41, szintén az ellenzéki párt javára.
A Szonda Ipsos elemzéséből kiderül, hogy a kisebb pártok közvéleménybeli pozíciói lényegében hónapok óta változatlanok: az MDF és az SZDSZ azonos szinten, öt százalék alatt stagnál, a KDNP-nek a mérés szerint nincs érzékelhető tábora. A Gallupnál az MDF és az SZDSZ is tartósan 2-3 százalékos támogatással rendelkezik. A Tárki adatai szintén azonos népszerűséget mérnek a liberálisoknál és Dávid Ibolya pártjánál, ennek mértéke azonban a biztos pártválasztóknál is csak 3 százalék. A Gallupnál egyébként az októberi adatok szerint a megkérdezettek 17 százaléka nem rendelkezik pártpreferenciával és 19 százaléka mondja, hogy nem menne el szavazni.
Orbán egyre népszerűbb
A koalíció népszerűtlenségét mutatják a pártpolitikusok népszerűségi adatai is. A Medián felmérése szerint a korábban vezető helyen is szereplő Szili Katalin házelnök lecsúszott a dobogóról a negyedik helyre. Sólyom László köztársasági elnök 59 pontos tetszési indexével magasan vezeti a listát, míg 51 ponttal Dávid Ibolya, az MDF elnöke, 48 ponttal pedig Orbán Viktor, a Fidesz első embere követi. Gyurcsány Ferenc 33 pontja mindössze a 12. helyre volt elég.
A Mediánnál kapott osztályzatoknál jellemzően alacsonyabb értékek jöttek ki a Szonda Ipsos népszerűségi listáján. Sólyom László ugyan itt is vezet, és mindössze 53 pontjával ő az egyetlen magyar politikus, aki a középértéknél magasabb osztályzatot kapott. Szili Katalin és Gönz Kinga holtversenyben a második (49 pont), őket Dávid Ibolya (48) és Orbán Viktor (45) követi. Tőle alig marad el Kuncze Gábor (43 pont), Gyurcsány Ferenc viszont csupán a 17. helyre tudott kerülni (36 pontjával), de ő legalább azon kevesek egyike, akiknek egy ponttal – statisztikai hibahatáron belüli értékkel – javult a tetszési indexe szeptember óta.
A Gallup felméréséből az is kiderül, hogy tovább csökkent azoknak az aránya, akik szerint Gyurcsány Ferenc inkább jól végzi a feladatát, mint rosszul. Októberben a lakosság negyede (24 százalék) gondolja úgy, hogy inkább jól, és a lakosság kétharmada (62 százalék), hogy inkább rosszul végzi a munkáját.