Az egészségügyi reformjavaslatoknál már nem volt teljes az egyetértés, a szakszervezetek több elemet – mint például a vizitdíj – vitattak, a munkáltatói oldal sem támogatta a javaslat egészét, csak tudomásul vette azt. A bérgarancia szabályok módosításában igen nagy eltérés volt az ülésen a szakszervezeti és a munkáltatói vélemények között, a kompromisszumkeresés érdekében további szakértői egyeztetés hatáskörébe utalták a témát.
A korkedvezményes nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályozás előterjesztését a szakszervezetek elfogadták a további munka alapjául, a munkáltatói oldal viszont határozottan nehezményezte az abban foglalt koncepciót. A munkáltatói oldal nem tartotta elfogadhatónak, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás évenkénti 17 milliárd forintos összegét teljes mértékben az ilyen munkakörökben munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókra terheljék majd egy bizonyos átmenet után. Amennyiben ez mégis szükséges, a javasoltnál hosszabb átmeneti, felkészülési időt kértek.
Vita volt az ülésen a bérgarancia intézményrendszer kiegészítéséről. Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta: a kormányzati előterjesztésben nem csak a bérgarancia törvényre, hanem a Munka törvénykönyvére, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényre vonatkozó módosítási javaslatok is vannak. Ezeket a javaslatokat is támogatják, de álláspontjuk szerint a Munka törvénykönyve módosítási javaslatai közé fel kellene venni a szakszervezeti tisztségviselők védelmének témakörét, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításánál pedig foglalkozni kellene egy korábbi kormányzati ígérettel. Ez arról szólt, hogy a munkaügyi ellenőrök nem csak a minimálbér, hanem a munkaszerződésben szereplő bértételek kifizetését is számon kérhetik a munkáltatóktól.
A bérgarancia törvénnyel kapcsolatban a munkavállalói oldal szóvivője jelezte: méltányolják, hogy a kormányzati javaslat az átlagkereset jelenlegi négyszerese helyett annak ötszöröséig emelné azt a mértéket, amíg az elmaradt munkabér, végkielégítés teljesíthető a Munkaerőpiaci Alapból. A szakszervezetek viszont arra törekednek, hogy ne egy bizonyos határig lehessen kifizetni az elmaradt járandóságot, hanem teljes mértékben.
Az előterjesztésben szerepel, hogy a dolgozók 50 százaléka illetékmentesen indíthat felszámolási, sőt csődeljárást is, ha két hónapnyi keresetükkel elmarad a munkáltató. A szakszervezetek szerint ilyen esetben automatikusan kellene eljárást indítani. Támogatják azt a javaslatot, hogy ne csak felszámolás, hanem csődeljárás esetén is igénybe lehessen venni az elmaradt keresetek kifizetéséhez a Munkaerőpiaci Alapot.