Orbán: ügydöntő népszavazás kell

Reformokról szóló, ügydöntő népszavazásokat javasolt Orbán Viktor a Fidesz és a KDNP október 23-i nagygyűlésén az Astoriánál hétfőn délután több mint százezres hallgatósága előtt.

Szemtanúja volt az ünnepi megemléke- zésen történteknek? Felvételt is készített róla? Küldje be fotóit vagy mozgóképfelvé- teleit! fn@sanomabp.hu



Kuncze: Nincs értelme a népszavazásnak

Kuncze Gábor szerint egyszerű kérdéseket nem lehet feltenni a reformokkal kapcsolatban.
SZDSZ elnöke hétfő este reagált Orbán Viktor bejelentésére, miszerint ügydöntő népszavazásokat kezdeményeznek a reformokról. “Ez a csapda ebben, hogy Orbán Viktor kívülről könnyen beszél és könnyen szítja a hangulatot, miközben egyébként a Fidesznek nincsenek programjai azoknak a problémáknak a megoldására, amelyekkel momentán Magyarországnak szembe kell néznie” – fogalmazott. Hozzátette, ezt a programnélküliséget próbálja meg Orbán Viktor, úgy látszik most éppen, egy népszavazási kezdeményezéssel megoldani.

Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szólt először az Astoriánál a Fidesz nagygyűlésen összegyűlt többezer fős tömeghez. Elmondása szerint a magyar nép bebizonyította, hogy képes a saját életét újra szervezni. “A szabadságban élés félelem nélküli életet jelent” – hangsúlyozta Martens, hozzátéve: a nép megmutatta az erejét ’56-ban. ’56 szellemét meg lehetett érteni, hiszen azelőtt csak hazudozás folyt a kommunista rezsimben” – mutatott rá, amelyre “most is”, “most is” skandálással válaszolt a tömeg.


Martens rámutatott arra, hogy a mai magyar helyzetben a kormánynak nincs bátorsága szembenézni a tényekkel, és belenézni az állampolgárok szemébe. Kijelentésére a tömeg “mondjon le”, “mondjon le” szlogeneket skandálta. “A tényekre is véletlenszerűen derült fény, amikor kiszivárogtak” – tette hozzá.


“Mi lehet 56 üzenete?” – teszi fel a kérdést az Európai Néppárt elnöke. “Lehetőség és szükség is van a változásra” – mondta Martens, – kijelentését tapsvihar fogadja -, aki szerint nem szabad erőszakos eszközöket alkalmazni. Az elnök szerint harag, érzelem nélkül nincs forradalom, akkoriban is a bizalomvesztés vezérelte a forradalmat. Nagy fütty és “mondjon le” skandálás fogadta a Martens szavait, amikor azt mondta, hogy “a mostani zűrzavar is egy ember miatt van”. Szerinte Gyurcsány az országot politikai és erkölcsi válságba sodorta azáltal, hogy félrevezette az embereket.


Ezután a Néppárt elnöke arról beszélt, hogy nem a reformkommunisták érdeme a rendszerváltás, hanem a bátor ellenzéké, köztük Antall Józsefé és Orbán Viktoré. A tömeg erre hosszan skandálja: “Viktor, Viktor”. Martens folytatta Orbán méltatását, megemlékezett a Fidesz elnökének Nagy Imre 1989-es újratemetésén elhangzott beszédéről, amikor is 26 évesen több százezer ember előtt szabad választásokat és a szovjet csapatok távozását követelte. Erre tapsviharban törtek ki a nagygyűlésen résztvevők. Orbánnak a beszéde más országokban is nagy fordulatot váltott ki – mutatottrá Martens. “Orbán beszéde világossá tette az emberek számára, hogy a követelése megtörténhet, s ha ez megtörténik, akkor a szabadság is elérhető. Orbán Viktor beszéde indította el a szabadságért folyó harcot” – zárta beszédét Martens.


A felszólalók sorát Milován Sándor, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke folytatta, akit 1956 után 15 évesen, társaival együtt a KGB röplapterjesztés miatt négy év szabadságvesztésre ítélt. A határontúli magyarság képviselőjeként felszólaló politikus a beszédében hangsúlyozta, a magyar nemzet egy test egy lélek, nem lehet határokkal elválasztani, még akkor sem, ha nemzetileg érzéketlen lett bizonyos dolgokra.


Milován rámutat arra, hogy sokszor elhangzik, hogy a magyar politika nem tud mit kezdeni a határon túli magyarsággal. Most az a szlogen, hogy támogassák a szülőföldön maradást – közölte az alelnök, aki szerint, ha a szülőföldön maradás átfogó stratégia része, akkor ez jól van, de ha csak a legfőbb irány, akkor már más az olvasata. Magyarázatként hozzáfűzte: az egyik olvasata az lehet, hogy “adjunk nekik valamit és maradjanak ott, ahol vannak, mert úgy is csak a jobboldal szavazóbázisát hizlalják”. Míg a másik olvasat szerint ez a politika azt üzenheti, hogy tartsanak ki, akkor is, ha fogynak. Az alelnök szerint, ha eldől az, milyen Magyarország lesz itt, akkor a határon túliaknak meg lesz a szerepe a nemzetben. Milovan hangsúlyozza, az elmúlt 50 évben mindig megünnepeltük október 23-t, amíg oroszokkal voltak tele a kaszárnyák, addig csak szomorú szívvel, de bízva abban, hogy Magyarország egyszer szabad lesz.

A Fidesz nagygyűlésen szintén felszólaló Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázó, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar csapat egykori tagja arról beszélt, hogy a szovjet válogatott elleni győzelmük az igazságtétel jelképévé nőtte ki magát. “Éreztük, ránk szakadt a felelősség súlya, ott és akkor nem veszíthetünk, méltóan kell helytállni” – hangsúlyozta. “Elhittük, hogyha győzni tudunk, akkor nincs minden veszve, akkor egyszer még otthon is visszanyerheti a magyar nép a szabadságát” – mondta, hozzátéve a 4-0-ás magyar győzelem kiemelkedik a többi közül, mert egy kis ország csapata győzte le a nagy szovjet birodalom csapatát.


Elmondása szerint, akkor egyértelmű volt számukra, hogy becsülettel kell küzdeni, győzelemre törekedni jó dolog, igazságosan bíráskodni helyes dolog, bármely okból csalni, és mint látjuk manapság hazudni helytelen és rossz dolog”– mondta Kárpáti. Az utóbbi kijelentésére a tömeg tapsviharban tör ki. A sportban a dolgok előbb-utóbb a helyükre kerülnek – teszi hozzá, mire a tömeg “börtönbe” szlogent skandálja. “Az igazság az idő gyermeke, ez ma nagyon is aktuális, a győzelemhez pedig hit és önbizalom kell” – zárta szónoklatát az olimpiai bajnok vízilabdázó.


Orbán: ’56 egy csoda volt

“Ötven év mérföldkő és magaslat” – kezdte beszédét Orbán Viktor az Astoriánál nem sokkal 17 óra után. “Mérföldkő azért, mert még sokan velünk vannak a résztvevők, szemtanúk közül, magaslat pedig azért, mert mintha 50 kilométerre távolodnánk. Elmondása szerint, minden október 23-án egy felejthetetlen pillanatot akarunk megragadni és megérteni. A Fidesz elnöke 1956-ot csodának nevezte. “’56 csoda volt a születésében, tiszavirágéletében és halálában” – hangsúlyozta. Hozzátéve: ott és akkor jött a világra, amikor senki sem számított rá.


“A szocializmus bőséget, új, hibátlan emberfajtát ígért, de csak mérhetetlen szenvedést és hazugságot zúdított a magyarokra” – mutatott rá. Orbán hangsúlyozta, a “nemzeti szocializmus” után beköszöntött a “nemzetközi szocializmus”, a kettő között szerinte csak annyi a volt különbség, mint az északi és a déli sark között.

Kitárultak a szívek

A Fidesz-elnök az ötven évvel ezelőtti eseményeket, az ország függetlenségének kivívását idézi fel. Hangsúlyozta, a legfelemelkedőbb forradalom nekünk adatott meg, a gazdaságilag elhanyagolta ország véráldozatokat hozott a szabadságért. Október 23-án varázsütésre talpra álltunk, egy hét alatt pedig Szovjetunió egyik tartományából újra önálló állam lettünk – mondta Orbán. “A titok nyitja a szívben lehet” – mondta, “ha a szívünk kitárul, akkor nem csak a szemünknek hiszünk, látni is tudunk. 1956 őszén a magyarok nem a szemüknek hittek”. A pártelnök folytatta ’56 méltatását. Meglátása szerint, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot, ha becsukjuk a szemünket, ma is láthatjuk mindenhol. “Hiába temették el, ma is feltámad. 50 év után is bennünket, magyarokat felemel és megtisztít. Köszönet ’56 hőseinek” – zárja gondolatmenetét a Fidesz elnöke

Európa megmenekült

Orbán Viktor a halál és a feltámadás legmegrázóbb ünnepének nevezte október 23-át. Ötven éve a magyar szó méltóságot, szabadságot, hűséget, hősiességet és bátorságot jelentett az egész világon, mondta a pártelnök, aki szerint a magyarok megmentették a világot, Európát a kommunizmustól, de Magyarországot nem tudták megmenteni. “A magyarság halálos sebet ejtett a kommunizmuson” – hangsúlyozta. Orbán szerint ötven éve Nyugaton sokan voltak, akik a szocializmust izgalmas kísérletnek, a szovjet hadsereget pedig felszabadító hatalomnak tartották. A téveszme az 56-os magyar forradalommal lepleződött le, a magyarok üzenete szíven találta a világot, a szocializmus lelepleződött, s bebizonyosodott, hogy a kommunizmus ideológiája egy állami terror, a Szovjetunió pedig egy közönséges megszálló .
“50 év után azért ünnepelnek a szabadságszerető emberek, mert az egész világot megváltoztatták, nemcsak Magyarországot” – mutatott rá.

A számonkérés elmaradt


A világ megértette, a szocializmus a gyakorlatban is veszélyes ellensége a nyugati demokráciának, mondta Orbán Viktor, aki szerint az 56-os magyarok üzenete nélkül még mindig megosztott lenne Európa, még mindig állna a vasfüggöny. “Az ’56-os magyarok üzenete nélkülözhetetlen volt a szabad Európához, szabad világhoz, legyünk rájuk büszkék” – mutatott rá.

“16 évvel a rendszerváltás után még millió szám élnek Magyarországon olyan magyarok, akik nem érzik szabadnak magukat”, a rendszerváltással nekik csak kiszabadulni, és nem megszabadulni sikerült. A nemzet szabadságától nem változott meg a sorsuk, ők ma is kiszolgáltatottnak érzik magukat – mondta a Fidesz elnöke. Orbán rámutatott arra, hogy a felelősök számonkérése elmaradt, ezért térhetett vissza 16 év után a hazugság, amely pénzügyi válságot okozott, és eluralta az életünket. “A hazug és dilettáns kormányzás árát most az elkeseredett emberekkel fizettetik meg. Egy becsapott, megcsalt, elkeseredett ország áll szemben illegitim kormányával”– emelte ki Orbán, mire a tömeg azt skandálja, hogy “Gyurcsány, takarodj!”, „mondjon le”.


’56 üzenete a megoldás

Orbán arra hívja fel a figyelmet, hogy az ország vezetői a felelősek azért, hogy az ország a csőd szélére jutott. “Aki képes csak egy kicsit jobban szeretni a hazát, mint a hatalmat”, az belátja, hogy a felelősöknek félre kell állniuk ahhoz, hogy az emberek részt vállaljanak a válság terheiből, mondta Orbán. Az önkormányzati választáson elért győzelem és a Kossuth téri sorozattüntetés ellenére – melyet erkölcsi kötelességként jellemeze – sem sikerült még kivívni a “győzelmet” a hazugságok, csalások után. A magyarok millióinak a feje felett sűrűsödő veszélyt még nem sikerült elhárítani. A Fidesz elnöke szerint “istentelen világ” köszönhet az országra, ha engednek a kormánynak. Ezért ki kell tartani, s nem lehet ölbe tett kézzel nézni, hogyan döntik reménytelenségbe a családokat, üres színjátékba a parlamentarizmust.

Ügydöntő népszavazás kell

Cselekedni kell – hangsúlyozza Orbán –, megoldást kell találnunk. A megoldásért pedig ’56 üzenetéhez kell visszanyúlnunk. Helyet kell adni annak a lehetőségnek, hogy szabadon dönthessünk a jövőről – teszi hozzá. A Fidesz elnöke szerint a demokratikus szavazás a megoldás, egy ügydöntő reformnépszavazás jelentheti a megoldást a válságból való kivezetésre, amelyen az emberek szabadon dönthetnének a megszorításokról. Kedden ügydöntő népszavazást kezdeményeznek a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.


“Ezzel eldől a hazugságokra épülő kormányzás sorsa is, s a reformnépszavazás visszavezeti az országot a demokrácia útjára” – mondta Orbán, akinek a kijelentéseit tapsvihar fogadja. “Mi, 2006-os magyarok bebizonyíthatjuk, hogy a demokrácia képes a legsúlyosabb gondok megoldására. A demokrácia kötelez” – zárja beszédét Orbán, aki a szónoklata végén együtt tapsol a több százezres tömeggel.


Címkék: Belföld