Lendvai: szégyen
Szégyennek nevezte az 1956-os emlékmű avatási ünnepségét megzavaró jelenséget Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője.
Hozzátette: a mellette helyet foglaló – az avatásra Kanadából hazaérkezett – egykori ’56-os hős, Kopácsy Sándor felesége az eset hatására nem mondott emlékező beszédet. A 85 éves Kopácsy Sándorné, aki láthatóan megrendült, az MTI-nek azt mondta: bár beszéddel nem készült, a tüntetők “meggyalázták” az egykori hősök emlékét. “Ezek nem szabadságharcosok”, semmi közük 1956-hoz – mondta Bocskai T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke. Az emlékmű avatása alatt mintegy három-négyszáz ember folyamatosan gyalázkodott a környéken, füttyel, bekiabálásokkal, sípolással, valamint motorberregtetéssel fejezték ki nemtetszésüket.
Szemtanúja volt az ünnepi megemléke- zésen történteknek? Felvételt is készített róla? Küldje be fotóit vagy mozgóképfelvé- teleit! fn@sanomabp.hu
Az emlékmű avatása előtt, 19 óra 56 perckor 56-szor kondították meg a mellette felállított harangot, és egyetemisták olvasták fel a 228 kivégzett nevét. Az 1956. október 23-án ledöntött Sztálin szobor helyén álló műalkotást a Himnusz hangjaira leplezték le. Az eseményt folyamatos motorberregéssel, sípszóval, fújolással zavarták az emlékmű mellett összegyűlt motorosok és tüntetők.
Az emlékmű leleplezése után Kosáry Domokos, az 56-os Emlékbizottság elnöke azt mondta: nem könnyű időket éltünk, és nem könnyű időket élünk, de bírjuk ki a nehézségeket. Mint mondta, a börtönben hajnalonként, amikor hallották a halálraítéltek köszöntését, mind megesküdtek, hogy 56-hoz mindvégig, halálukig hűek lesznek.
A hősök emlékműve
A történész az emlékművet a modern művészet szép alkotásának nevezte. Hangsúlyozta, hogy annak megalkotását a fiatal művészekre kellett bízni, ők ugyanis elfogulatlanok, mivel még meg sem születtek 1956-ban.
Az emlékbizottság elnökének beszéde után Weinek Leonárd, a XIV. kerület polgármestere átadta a tér átnevezését jelképező névtáblát Kosáry Domokosnak.
Bocskai T. József, a Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke elmondta: a forradalom ötvenéves évfordulóján nem ezt várta, és nem tudja, mit szólnának azok a bajtársai, akik a temetőben nyugszanak, vagy azok, akik a Kossuth téren elvéreztek. Hozzátette: reméli, hogy felébred egyszer a magyar nép és rádöbben arra, hogy előre haladni csak úgy tud, ha összetart, összefog és egy új hazáért, szebb jövőért dolgozik.
Csak Gyurcsány ment el
Az eseményen biztonsági okokból nem vett részt Sólyom László köztársasági elnök. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök viszont jelen volt az ünnepségen.
Több százan tüntettek a Felvonulási téren rendőri kordonnal körbevett ’56-os emlékmű mellett, közöttük több motoros is, akik folyamatos motorberregéssel zavarták az ünnepséget. Az MTI tudósítójának jelentése szerint a Felvonulási tér Hősök tere felőli részén 200-300 ember gyűlt össze, akik a közöttük lévő motorosok mellett folyamatosan sípszóval, fújolással, kormányt gyalázó bekiabálásokkal fejezték ki elégedetlenségüket. Az ünnepség alatt a tömegből többször füttyültek, a kormányfő lemondását követelték. Azt kiabálták: “Gyurcsány takarodj!”, illetve “Elkúrtad!”.
Mielőtt a miniszterelnök virágot helyezett volna el az emlékműnél, letérdelt és fejet hajtott. Virágot helyezett el többek között Dobrev Klára, a kormányfő felesége, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, az MSZP elnökhelyettese, Demszky Gábor főpolgármester és felesége, valamint Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője.
A kormány 2004 augusztusában döntött az emlékmű létrehozásáról. A megvalósításra a Miniszterelnöki Hivatal tavaly februárban hirdetett közbeszerzési tervpályázatot. Az oszlopok rusztikusan rozsdás, illetve rozsdamentes vasból készültek.