„Vihar a biliben” – véleményezte a nyilvánosságra került Lamperth-beszéd után gerjesztett közbeszédet a FigyelőNetnek Markó Péter, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, aki a napokban köszön el posztjától, mivel a helyhatósági választások nyomán nem töltheti be a Vas Megyei Közgyűlés elnöki helyét sem. (Markó Péter az idei önkormányzati választáson függetlenként indult, legutóbb, 2002-ben viszont Fidesz-színekben jutott a megyei elnöki poszthoz – a szerk.)
A nyugat-dunántúli régió három megyéje, Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron az elmúlt négy évben egyöntetűen ellenzéki többségű megyei közgyűléssel rendelkezett, ezért nézett utána a FigyelőNet, hogy miképpen alakult a fejlesztési pénzek elköltése a régióban.
Markó Péter Vas megyei elnök, január óta a regionális fejlesztési tanács elnöke lapunknak elmondta, hogy a tanácsban szakmai alapon döntöttek a fejlesztési pénzekről az elmúlt négy évben is, illetve az volt a jellemző, hogy a megyei jogú városok próbálták érvényesíteni érdekeiket a megyék ellenében vagy fordítva. Természetes volt, hogy Győr, Sopron, Zalaegerszeg, vagy Nagykanizsa a saját érdekeit képviselte, akár a megyéik ellenében is, ha úgy alakult. Pártállás nem játszott szerepet a döntésekben – hangsúlyozta az elnök.
Nyugat-Dunántúlon is egyébként az a furcsa helyzet volt jellemző, hogy hiába voltak a megyei közgyűlések fideszes-ellenzéki többségűek 2002 óta is, a regionális fejlesztési tanácsban a kormányoldalnak volt döntő szava. Ez azért lehetett így, mert 1999-ben az Orbán-kormány idején úgy módosították a vonatkozó törvényt, hogy a tanácsokban a kormányzati – minisztériumok által – delegáltak alapján biztosítsanak többséget az önkormányzati választottak ellenében. Ez a régióban úgy képeződött le, hogy a 23 tagú tanácsból 13 tagot lehetett a kormányoldalhoz sorolni. A tavaszi önkormányzati választásokat követően 20 fősre csökkent a tanács létszáma, miután a második Gyurcsány-kormány minisztériumi összevonásokról döntött.
Markó Péter szerint a pénzek nagyságával kapcsolatban is eltúlzott a politikai hisztéria. A nyugat-dunántúli régió esetében ugyanis a Regionális Operatív Program (ROP) keretében – a sokat emlegetett úniós forrásokkal együtt – a három megye 120-130 milliárd forintot kaphat hét év alatt, ami évekre lebontva nem több 19 milliárd forintnál, ami például 10-13 kilométer autópálya megépítésére lenne elegendő. Persze nincs szó az összeg lekicsinyléséről sem, hiszen eddig az volt a csúcs, amikor az Orbán-, illetve a Medgyessy-kormány idején egy-egy évben 2 milliárd forint központi fejlesztési pénzhez jutott a térség. Idén például 760 milliós a keret, amire pályázhatnak.