Megnyugtató felvételek
Garamvölgyi László lapunknak elmondta: a rendőrségi, illetve a különböző tévétársaságok által készített felvételeket bár nem a bűncselekmények bizonyítására rögzítették, az – mint az ORFK szóvivője fogalmazott – megnyugtató, hiszen egyértelmű forrás annak megítélésére, ki követett el bűncselekményt, vagy esetleg a rendőr hibázott-e.
Három jelentős jogvédő szervezethez – Amnesty International, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság – is érkeztek bejelentések rendőri túlkapásokról.
Rosszkor voltak rossz helyen
„Körülbelül 10 bejelentést kaptunk, témájukat tekintve nagyon hasonlóakat: a zavargásokban részt nem vevő, egyszerű utcai járókelőket tartóztattak le, majd vettek őrizetbe” – mondta lapunknak Pozsár Szentmiklósy Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság jogi előadója.
Több, valóban megalapozott megkeresés érkezett az Amnesty International (AI) magyarországi szervezetéhez is. Az AI igazgatója elmondta: olyan esetekről is tudnak, amikor a rendőrök az indokoltnál nagyobb erőszakot alkalmaztak az intézkedés során, például újságírók ellen. „Levelet írunk a kormányhoz, hogy tartsák be a nemzetközi normákat, illetve nyomást gyakorolunk a hatóságokra, hogy saját embereikkel szemben is kezdeményezzenek vizsgálatot és szükség esetén indítsanak eljárást” – hangsúlyozta Fodor Márk.
A TASZ-hoz is jó pár panasz érkezett, sőt – mint lapunk korábban beszámolt róla – a szervezet ügyvédje védi a Tilos Rádió két munkatársát. „Több olyan esetről tudunk, amikor ártatlan civilként kerültek emberek rendőri intézkedés alá, őrizetbe vették őket, bántalmazták. Külföldi turistákat is megbilincseltek például. Ez nincs rendben” – hangsúlyozta Dénes Balázs, a szervezet elnöke.
A bíróságok rutinból pecsételnek
„A fő problémát a bírósági eljárásokban látom, abban, hogy automatikusan rendelik el az előzetes letartóztatást. Pedig sokan valóban egyszerűen rosszkor voltak rossz helyen, mégis egy kalap alá veszik a rendbontókkal. Ez mindenképpen aggályos a nemzetközi normák szempontjából” – mondta Fodor Márk a FigyelőNetnek. Az AI igazgatója mellett a TASZ vezetője is ezt hangsúlyozta. „Ilyen felfokozott helyzetben érthető, hogy a gyors reagálás közben nem mindig úgy intézkednek a rendőrök, mint kellene. Ezt bizonyos határig még el lehet fogadni. Az viszont már nem fér bele, hogy a bíróságok rutinból nyomják a pecsétet az előzetes letartóztatási kérelmekre, ahogy természetesen az sem, hogy a rendőrök válogatás nélkül ütlegelik az utcán a fiatalokat” – mondta Dénes Balázs lapunknak.
„Nem a templomban történtek az intézkedések”
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője lapunknak elmondta: a rendőrség jogszerűnek és szakszerűnek ítéli meg az intézkedéseket. „Nem kizárt, hogy a tömegoszlatás közben történtek apróbb hibák. Ezt azonban nem nevezném túlkapásnak. Az intézkedés során használt erőszak akkor számít túlkapásnak, ha indokolatlan. Ne felejtsük el, hogy azért nem a templomban történtek az intézkedések” – mondta Garamvölgyi László. Hozzátette: eddig két feljelentés érkezett arra vonatkozóan, hogy valakit sérelem ért indokolatlan erőszak használata miatt. „Ezeket az eseteket kivizsgáljuk, és ha szükséges, továbbítjuk az ügyészségnek” – hangsúlyozta a szóvivő.
Mi a túlkapás?
A Magyar Helsinki Bizottság honlapján olvasható, „Mit tehet a törvény őre?” című tájékoztató füzet összefoglalja a rendőri intézkedéssel kapcsolatos jogszabályokat. Eszerint a rendőr négy esetben élhet kényszerítő eszközökkel: saját intézkedésének végrehajtása érdekében, a közrend érdekében, bűncselekmény megakadályozása esetén, illetve a tetten ért elkövető elfogásakor. (Testi kényszer lehet például a kéz hátracsavarása, a földre vitel vagy a falhoz nyomás). A törvény hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a rendőrnek minden esetben be kell tartania az arányosság követelményét: azaz a rendelkezésre álló eszközök közül azt kell választania, amely a legkisebb korlátozással, sérüléssel jár. A gyermekkorúakkal vagy láthatóan terhes nőkkel szemben csak testi kényszer és/vagy bilincs alkalmazható (kivéve, ha a rendőrnek védekeznie kell). Nem alkalmazható a bilincs, ha valaki felteszi a kezét a megadás jeleként. Amennyiben nem áll rendelkezésre bilincs, a rendőr nem alkalmazhat például vékony fémhuzalt, vagy olyan eszközt, ami sérülést okozhat. Tilos a bilincs használata olyan módon, amely túlzott fájdalom okozásával jár – például túl szoros – vagy jellegénél fogva megalázó.
Az intézkedésekkel szemben jogorvoslatnak van helye. Ha a rendőrségi intézkedés során valaki sérüléseket szenvedett, azonnal orvoshoz kell fordulni és látleletet, az orvosi vizsgálatról pedig jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt követően 8 napon belül panaszt kell tenni. Ezt a rendőri szerv vezetője 15 napon belül bírálja el. A döntés ellen 8 napon belül fellebbezés nyújtható be. A felettes szerv szintén 15 napon belül hoz határozatot. Ezt követően ezen másodfokú döntés ellen bírósági felülvizsgálat kérhető. A törvény szerint az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.