„Mindazt a politikai erőt, amely elfogadja azt a politikai akaratot, amit a Kossuth téri tüntetők megfogalmaztak, miszerint a kormány mondjon le, és ezt politikailag támogatni akarják, azoknak helyük van a Nemzeti Kerekasztalban” – mondta.
Hangsúlyozta: legitim és bejegyzett társadalmi szervezetek lehetnek tagjai a kerekasztalnak. Példaként említette a Fideszt, a KDNP-t, az MDF-et, a Jobbikot, a MIÉP-et, a Magyarok Világszövetségét és a Batthyány Társaságot.
Közlése szerint megkeresik a pártokat, hogy azok is csatlakozzanak a kerekasztalhoz, a társadalmi szervezetektől viszont azt várják, hogy maguk jelentkezzenek. Mint mondta, a Nemzeti Kerekasztal feladata lenne, hogy kidolgozza azt a politikai lépéssorozatot, amely megnyugvást hozna a társadalomnak. „Az nyilvánvaló, hogy egy új választás nélkül ez a politikai válság nem oldható meg” – fogalmazott.
Kifejtette: társadalmi szervezetek vezetőiből alakult egy mintegy 20 fős bizottság is, az ő feladatuk többek között a kerekasztalról szóló dokumentum részleteinek kidolgozása. Takács András elmondta: nem véletlenül választották a Nemzeti Kerekasztal elnevezést, szerinte az 1989-es Ellenzéki Kerekasztalhoz képest az a különbség, hogy ott megbízás nélküli ügyvivők képviselték a nemzet azon részét, amely a változást akarta.
„Most már nyugodtan mondhatjuk, felhatalmazással bíró személyek fogják képviselni” – jelentette ki.
Beszámolt arról is, hogy múlt este a Kossuth téren közfelkiáltással megválasztottak négy ügyvivőt, rajta kívül ügyvivő még Toroczkai László, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, Molnár Tamás, a Jobbik volt alelnöke és Balog Barna újságíró.
Az ügyvivők személyes és politikai felelőssége a már korábban, közfelkiáltásra elfogadott két petíció megvalósulása. Takács András leszögezte: a Kossuth téren nem született olyan felhívás, hogy a tüntetők menjenek át a szocialista párt székháza elé, és arra kérték az embereket, hogy békésen demonstráljanak.