“Ha azt nézzük, hogy mi lehet ennek a folyamatnak a vége, sok minden szóba jöhet. Az alkotmány megfelelően rendelkezik arról, hogy ilyen esetben mi a teendő. Ezeket majd akkor kell vizsgálni, ha a most látható folyamatokban nem következik be változás, akkor el kell gondolkodni, hogy valóban kijárási tilalmat vezessünk-e be, vagy más eszközökhöz folyamodjunk” – fogalmazott a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy gondolkodtak-e már a kijárási tilalmon kívül “más eszközök” bevetésén, Petrétei József azt válaszolta: a helyzetet folyamatosan elemezik, és ez alapján hozzák meg a szükséges intézkedéseket.
A nyilatkozat után nem sokkal a kormányszóvivő közölte: Petrétei csak elvi lehetőségről beszélt, a mostani helyzet nem indokolja a kijárási tilalom bevezetését.
Törvényi háttér
A kijárási tilalomról a 2004. évi CV., a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény rendelkezik, a rendkívüli intézkedések fejezeten belül.
A törvény 166. paragrafus (1) bekezdése szerint a kijárási tilalom azt jelenti, hogy korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
A törvény 167. paragrafus (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közterületen tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést csak előzetes engedély alapján lehet tartani, és a nyilvános rendezvény tartására vonatkozó engedély kiadása az illetékes rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik, és a kérelmet a rendőrfőkapitány a védelmi érdekek sérelme esetén a tény közlését meghaladó egyéb indokolás nélkül elutasíthatja.